Meghökkentően vakmerőnek nevezte az északír rendőrség azt a terrorakciót, amelyet szombat este hajtottak végre Derry városában. A túlnyomórészt katolikusok lakta, mintegy százezres város bírósága előtt állították le a pokolgépet tartalmazó, lopott pizzaszállító furgont, majd értesítették a rendőrséget, hogy mikor várható a robbanás. A hatóságok a lehető legtöbb környékbeli épületet kiürítették, többek között ennek is köszönhető, hogy senki sem sérült meg a robbanásban.
A merényletet a rendőrség azonnal terrorcselekményként kezelte, azt elítélte az egész ír és brit politikai élet. Az esetért egyetlen szervezet se vállalta a felelősséget, a gyanú szerint azonban elképzelhető, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) romjain felépülő Új IRA, esetleg kisebb radikális csoportok hajtották azt végre.
„Erre nincsenek szavak. Elszomorító, hogy már megint itt kell állnunk egy rendőrkordon előtt egy belvárosi robbantást követően. Nagyon szomorú vagyok, hiszen tudom, hogy ennek a városnak a lakói előre néznek, egy jobb jövőt akarnak építeni, miközben egy kisebbség vissza akar minket repíteni a múltba” – nyilatkozta John Boyle, Derry polgármestere.
Ugyancsak a múltbéli erőszakra emlékeztetett Simon Coveney ír külügyminiszter és Karen Bradley, a brit kormány Észak-Írországért felelős államtitkára. A rendőrség két embert tartóztatott le az esettel összefüggésben.
Elképzelhető, hogy szimbolikus robbantásról van szó, hiszen épp száz éve, 1919. január 21-én történt a soloheadbegi támadás, amelyet hagyományosan az ír függetlenségért vívott harc első ütközetének tartanak. Ebben az Ír Önkéntesek – az IRA elődje – egyik egysége rátámadt az Ír Királyi Csendőrség egyik osztagára, megölve két csendőrt, s nagy mennyiségű robbanószert zsákmányolt.
Az első támadás elindította a függetlenségi háborút, amely két éven át tartott, s az ír államisághoz vezetett. Jelenleg is fontos történelmi mérföldkőnek tartják a támadást, ugyanakkor az ír és északír politikai erők közül egy sincs, amely hivatalosan vissza kívánná hozni a hatvanas évek végétől az 1998-as nagypénteki békemegállapodásig tartó viszályt.
Észak-Írország azonban továbbra sem tekinthető békés és csendes területnek, figyelmeztetnek helyi szakértők, rámutatva a nemzetiségi villongások rendszeres visszatérését, valamint az ismert szervezetek készülődését a brexitre. Az Új IRA vagy a protestáns Ulsteri Önkéntes Erő (UVF) feltehetően továbbra is készen áll a fegyveres harcra, azt pedig szinte lehetetlen megjósolni, milyen hatással lenne ezekre a csoportokra, ha újra brit katonák ellenőriznék a határt az Ír Köztársaság és Észak-Írország között.
A mostani merénylet azt mutatja, a paramilitáris szervezetek soraiban ma is vannak olyanok, akik a legvakmerőbb akciókra is hajlandók és képesek, ráadásul a politikai indíttatást is egyértelművé teszik, még ha a lakosság körében nem is lelnek támogatásra.
Dublin segítsége
Theresa May Írországgal kötendő kétoldalú megállapodás segítségével akarja kimozdítani a patthelyzetből a megrekedt brexitmegállapodást. A brit miniszterelnök tanácsadói a Sunday Times című lapnak azt mondták, a kormányfő szerint egy ilyen keretegyezmény Írországgal feloldaná a brit kormányt kívülről támogató Demokratikus Unionista Párt (DUP) aggályait a brexitet illetően, s a tory lázadó képviselőket is megnyugtatná. A lapnak válaszoló ír kormánytisztviselő viszont azt mondta, Dublin nem írna alá egy ilyen egyezményt, s azt se tartották valószínűnek, hogy az Európai Bizottság kedvezően fogadna egy ilyen különutas megállapodást.