Az ukrán államfő jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, távollétében pedig nem születhetnek komolyabb döntések hazájában. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) remélt újabb hitelfolyósítás miatt Ukrajnának égetően szüksége van arra, hogy mihamarabb elfogadja a nyugdíj- és az egészségügyi reformot, ennek ellenére a kijevi törvényhozás nem kapkodja el a dolgot. Bezzeg az oktatási törvény alkotmány- és házszabályellenesen elfogadott módosítása nem tűrt halasztást az ezer sebből vérző országban.
Az ENSZ közgyűléséről már úgy tér haza Porosenko, hogy az asztalán fog heverni az az oktatási jogszabály, amelyet az országban élő kisebbségek és a szomszédos uniós országok hevesen kifogásolnak. Andrij Parubij kijevi házelnök ugyanis tegnap aláírta a szeptember 5-én elfogadott jogszabályt és továbbította azt az államfőnek. A törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott kritikákat egyúttal spekulatív jellegűeknek nevezte. Ezek után Petro Porosenkónak 14 nap áll rendelkezésére, hogy ő is aláírja azt vagy visszaküldje a törvényhozásnak.
Ám mint azt Tóth Mihály alkotmányjogász, az ukrán parlament egykori magyar képviselője megjegyezte, Ukrajnában hajlamosak lazán kezelni ezt a törvényileg előírt határidőt. Elviekben a házelnöknek is öt munkanapon belül kellett volna továbbküldeni azt, de mint Parubij megindokolta, ez azért húzódott, mert a szakértők még dolgoztak rajta, azaz még a jogszabály elfogadása után is kozmetikáztak a szövegen. Ez úgy történhetett meg, hogy amikor a törvényhozás végszavazott a jogszabályról, az utolsó pillanatokban, a lekövethetetlen kaotikussággal benyújtott módosító javaslatokkal érdemben meg sem ismerkedtek a törvényhozók, a testület 90 százaléka úgy szavazta meg a törvényt, hogy nem is ismerte annak végleges tartalmát.
Kijev szerint fontos reformot hajtottak végre, más kérdés, hogy a kisebbségek kárára
Most persze mindenki azt latolgatja, mit lép az elnök. Mindenesetre Porosenko eddigi megnyilvánulásai nem sok jót ígérnek a kárpátaljai magyarságnak. A hét végén egy kijevi nemzetközi tanácskozáson kijelentette: az ukránoknak szent joguk, hogy tanulhassák anyanyelvüket. New Yorkban pedig úgy fogalmazott: nem tiltják meg Ukrajnában a nemzetiségi nyelvek oktatását, de minden gyermeknek beszélnie kell ukránul az országban. „Nagyon fontos oktatási reformot hajtottunk végre. Egyszerűen visszahozzuk az ukrán iskolákat Ukrajnában. Emellett senkinek sem tiltjuk meg, hogy nemzeti kisebbségi nyelvet tanuljon, de minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet meg kell védenünk Ukrajnában. Ezt még sohasem tették meg ezelőtt” – hangzott el az MTI tudósítása alapján az elnök szájából.
Ezek a kijelentései és az, hogy a közösségi hálón azonnal üdvözölte a szóban forgó törvényt, túlságosan is beszédesek a várható fejlemények tekintetében. Bátorításul hathat rá az is, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége üdvözölte és támogatásáról biztosította az oktatással kapcsolatos kijevi kormányzati elképzeléseket. Washingtonban nyilván az orosz nyelv térvesztését látják a leglényegesebbnek. Az is ösztönző hatású lehet Porosenko számára, hogy ezzel sok ukrán nemzeti érzelmű szavazó kedvére tesz – más eredményeket úgysem tud felmutatni zuhanó népszerűségének megállítása érdekében. A másik oldalon pedig a szomszédos államok tiltakozása esik latba.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az elemi osztályban megengedett, az általános iskolától kezdve a felsőoktatással bezárólag – az anyanyelvi tárgyak kivételével – minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
