Tavaly ősszel jobbára hat százalék körül mérték Porosenkót, mára megduplázódott a támogatottsági indexe. A legújabb adatok szerint a biztos választók táborában Julija Timosenko támogatottsága a legnagyobb, 20,3 százalékos, a választások meglepetésembere, a sötét lónak is beillő Volodimir Zelenszkij humorista 12,2 százalékon áll, míg Petro Porosenkót és Jurij Bojko volt régiós párti politikust 12,9 százalékon mérik. A többi kandidáló nem éri el a két számjegyű mutatót.
Ám azt is tudni kell, az itteni közvélemény-kutatók hitele nem túl nagy, ami a mindent behálózó korrupcióval magyarázható. Ezért tanulságos lehet a fogadóirodák oddsaira is vetni egy pillantást, ahol talán reálisabb képet kapunk az esélyekről. Julija Timosenko szorzója a kettőhöz közelít, Porosenko győzelme jelenleg 2,3-szoros pénzt ér, holott január elején a hivatalban lévő elnök még számottevő elmaradásban volt, de mára szinte fej fej mellett haladnak. Zelenszkij szorzója 4,5, míg az őt követő Anatolij Hricenko egykori védelmi miniszteré egy a kilenchez. Érdekességképpen: a hatalom által betiltott kommunista párt volt elnökének, Petro Szimonenkónak a sikere 71-szeres bónuszt érne.
A bukmékerek biztosra veszik, hogy garantáltan lesz második kör, de hogy ott Timosenko vagy Porosenko szerez-e több voksot, képtelenség megjósolni, mindkettejük végső győzelme 1,87-es oddsot ér. Márpedig ha így van, akkor Porosenko javára billenhet a mérleg nyelve, esélyét növelheti az úgynevezett adminreszursz (Ukrajnában adminreszursznak nevezik az adott hatalmi elit „ráhatását” a választások kimenetelére.), ami szakértők szerint akár 5 százaléknyi voksot is hozhat a konyhára.
A mérleg másik serpenyőjében viszont sokat nyomhat a latban a jelenlegi elnök elutasítottsága, ebben a külön versenyben ugyanis ő a győztes. Az is egyértelmű, hogy Timosenkónak a mostani választás lesz az utolsó dobása, hiszen ez már a negyedik elnökválasztási kampánya, ezért mindent egy lapra tesz fel. A 2004-es narancsos forradalom idején beállt Viktor Juscsenko mögé, cserébe neki jutott a miniszterelnöki szék, más kérdés, hogy aztán látványosan szétváltak útjaik. 2010-ben Viktor Janukoviccsal szemben veszített, 2014-ben pedig Porosenkóval szemben maradt alul.
Kevéssel az Euromajdan után a szavazók még élénken emlékeztek kormányfőként elkövetett hibáira, amin a börtönben töltött hónapok sem enyhítettek. Ezúttal viszont Porosenko megbukott gazdaságpolitikája, betartatlan ígéretei fognak élénken élni az emberek emlékezetében. Erre riválisai is rásegítenek: a közösségi média tele van az elnököt lejárató anyagokkal.
Egyébként is jól megfigyelhető, hogy a mostani kampányban a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerepet tulajdonítanak a közösségi hálóknak. Ezt Spenik Sándor ungvári reklámügyi szakember is megerősítette lapunknak. Mint elmondta, ebben a kampányban közel sincs olyan nagyságú mozgás, mint az előző választások idején volt. Magyarázata szerint a közösségi média olcsóbb, mint a nyomtatott sajtó vagy a kültéri hirdetmények.
Érdekes kérdés továbbá, hogy miként viselkedik majd március 31-én a kárpátaljai magyarság. A beregszászi székhelyű Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont 2018 decemberében 86 kárpátaljai magyarlakta településen több mint két és fél ezer személyt kérdezett a választásokkal kapcsolatban. A megkérdezettek döntő többsége inkább optimista és bizakodó az ország és a magyarság helyzetét illetően, 48 százalékuk reméli, hogy a választásokat követően pozitív változások következnek majd be.
A Kárpátalja hetilap által közölt felmérés szerint a helyi magyarok 52 százaléka mondta azt, hogy részt kíván venni a voksoláson, ám közülük minden harmadik még nem döntötte el, kire adja a voksát. A felmérés szerint a szavazati jogukkal élni kívánó magyarok mindössze 12 százaléka tudja biztosan, hogy kit támogat majd.
A kárpátaljai magyarság a legnagyobb mértékben Petro Porosenkót utasítja el: tízből kilenc megkérdezett semmilyen körülmények között nem hajlandó rá szavazni. A jelenlegi elnök ilyen brutális mértékű elutasítása azzal magyarázható, hogy a 2014-es választások alkalmával a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel megkötött megállapodásából semmit sem teljesített, helyette minden korábbinál durvább kisebbségellenes lépések fémjelzik elnöki munkáját.
Szintén magas az elutasítottsága Julija Timosenkónak is, a megkérdezettek 73 százaléka őt sem támogatná. Ellenben a 41. születésnapját a napokban ünneplő, elnökjelölti indulását éppen aznap hivatalosan bejegyző komikus színész, Volodimir Zelenszkij népszerűsége egyre szembetűnőbb a kárpátaljai magyarság körében.