Mintegy 170 német szövetségi rendőr lepte el tegnap a Deutsche Bank frankfurti központi irodaházát, valamint a város környéki létesítményeit pénzmosás nyomai után kutatva. A razzia – amelyet a frankfurti ügyészség szerint egy folyamatban lévő nyomozás részeként hajtottak végre – főként két, jelenleg is alkalmazásban álló munkatárs körül forgott – írja a Deutsche Welle.
A bank sietve közölte, hogy teljes mértékben együttműködik a nyomozókkal. Az ügy hátterében a mintegy 11,5 millió dokumentumot tartalmazó, úgynevezett Panama-akták állnak, amelyeket ismeretlenek a panamai Mossack Fonseca nevű ügyvédi irodából szivárogtattak ki még 2015-ben a Süddeutsche Zeitung napilapnak. Az iroda névtelen offshore vállalatokat kezelt ügyfelei számára a világ számos részén.
Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok el tudták rejteni üzleti tevékenységüket, vagyonukat, s illegális pénzek mosására is alkalmasak. A dokumentumok az elmúlt negyven év cégalapítási tevékenységét ölelik fel, s bennük 215 ezer offshore cégről szerepelnek adatok. Ezek feldolgozása egy évig tartott, így a bomba 2016 áprilisában robbant, számos vezető politikust, hírességet érintve.
A kiszivárogtatás után kezdődött nyomozás megállapította, hogy a Deutsche Bank mintegy 900 ügyfelének segített offshore fedőcégeket létrehozni különféle adóparadicsomokban. A gyanú szerint 311 millió eurónyi, illegális tevékenységből vagy bűntettekből származó pénzt mostak tisztára ily módon – állítja a frankfurti ügyészség. A pénzintézetnél vezetett számlákra érkező piszkos pénzekről, illetve ennek gyanújáról azonban a bank „elfelejtett” jelentést tenni a pénzügyi felügyeletnek (BaFin).
A BaFin egyébként már szeptemberben elkezdte szorongatni a Deutsche Bank torkát, amikor hivatalosan utasította, hogy tegyen többet a pénzmosás és a terroristák finanszírozásának megelőzésére. A hatóság ráadásul addig példa nélküli döntést is hozott azzal, hogy auditort – a KPMG-t – rendelt ki három évre a bank vonatkozó intézkedéseinek felügyeletére.
A szigorra azután volt szükség, hogy a Deutsche Bank korábban beismerte, hiányosságokat és szabálytalanságokat fedezett fel az ügyfelek megfelelő azonosítását és vagyonuk eredetét illetően. Sőt, egy évig hatástalan pénzmosás elleni folyamatokat alkalmazott az után, hogy megbírságolták, mert segített gazdag oroszoknak mintegy tízmilliárd dollár külföldre juttatásában.
A bank bűnlajstromát gyarapítja több, Moszkva, illetve London és New York között lezajlott illegális átutalás is, amelynek során ugyancsak vagyonos oroszok pénzét mosta tisztára a pénzintézet – kapott is érte 2017 januárjában 630 millió dolláros büntetést az amerikai és a brit hatóságoktól. Az is megtépázta a Deutsche Bank hírnevét, hogy amerikai leányvállalata idén júniusban megbukott a Federal Reserve Bank éves stressztesztjén „vészes belső ellenőrzési hiányosságok” miatt.
Pedig a Deutsche Bank idén áprilisban azért váltotta le vezérigazgatóját, John Cryant, s nevezte ki újként Christian Sewinget, hogy rendbe tegye a céget, s lám, most neki is főhet feje – no meg persze Paul Achleitnernek, a felügyelőbizottság elnökének. Megfigyelők rebesgetik, hogy újabb fejcserék lesznek a felső vezetésben, különösen azután, hogy a pénzintézet részvényei idén elveszítették értékük felét, s csak tegnap, a razzia hírére 3,4 százalékkal zuhantak.