A cikket társszerzőként jegyző klimatológus, Benjamin Cook, a NASA Goddard Intézetének munkatársa szerint a szőlészeti kultúra mellett minden más tevékenységünket is át kell gondolni – az ok a folyamatosan melegedő bolygó. Néhány napja például arról érkezett hír, hogy a NASA adatai szerint februárban a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,35 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1951–1980 között mért átlag. Ez az idei januárt is alaposan felülmúlta: ahogy arról lapunkban is beszámoltunk, az év első hónapjának átlagos melegedése 1,15 Celsius-fok volt. A klímaszkeptikusok szerint – szerencsére egyre kevesebben vannak – nincs ok az aggodalomra, hiszen 56 millió évvel ezelőtt a jelenleginél jóval több szén-dioxid volt a levegőben.
A tudósok már korábban kiderítették, hogy 56 millió évvel ezelőtt a főemlősök, a ló- és a szarvasfélék közül a kisebbek élték túl a bolygót sújtó forróságot. Már amelyik túlélte, hiszen számos élőlény kipusztult. A tudomány a paleocén és az eocén korszak határán bekövetkezett klímaváltozást paleocén-eocén hőmérsékleti maximum – angol rövidítéssel: PETM (Paleocene-Eocene Thermal Maximum) – néven tartja számon. A globális átlaghőmérséklet akkor mintegy 5 Celsius-fokkal emelkedett a periódus csúcspontján. Három évvel ezelőtt amerikai kutatók arról írtak, nem zárható ki, hogy hasonló jelenség következhet be a mostani, ember okozta klímaváltozás nyomán is.
A Washington Post pár napja ugyancsak a PETM-jelenséggel foglalkozott, az akkori felmelegedés okát a mai napig nem tudjuk. Okozhatta hatalmas széntelepek égése, de az sem kizárt, hogy elképesztő mennyiségű metán jutott a tenger mélyéről a felszínre. Mások amellett érvelnek, hogy vulkánkitörések sorozata nyomán jutott tömérdek üvegházhatású gáz a légkörbe. A végeredményben nincs vita: 5 Celsius-fokkal volt melegebb egykoron. A mostani melegedés azonban egy szempontból mindenképpen különbözik az 56 millió évvel ezelőttitől: a jelenlegi változás üteme sokkal gyorsabb. A Nature Geoscience-ben a témában tanulmányt közlő Richard Zeebe (Hawaii Egyetem, Manoa) és kollégái szerint azért kell visszamenni az 56 millió évvel ezelőtti időkig, mert addig nem történt a jelenlegihez fogható klimatikus esemény. Ha megértjük az akkori jelenség okait és következményeit, megérthetjük, hogy mi vár az emberiségre.
Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen gyors volt az egykori felmelegedés, a kutatók New Jersey partjának közelében egy mélytengeri üledékes kőzetet vizsgáltak – a különböző elemek előfordulási gyakoriságát nézték, illetve az oxigén- és a szénizotópok arányát elemezték. Az amerikai napilapnak nyilatkozó Zeebe szerint 56 millió éve a légkörbe jutó hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt némi késéssel követte a felmelegedés – a jelenséget egyértelműen az óceánok tompították azzal, hogy a szén-dioxid egy részét megkötötték. Mivel akkor volt idő a gázok elnyelésére, a felmelegedés egyértelműen lassabb volt, mint napjainkban.
Számítások szerint 56 millió éve, mintegy négyezer éven keresztül minden évben átlagosan egymilliárd tonna szén került a levegőbe. Napjainkban az emberiség évente tízmilliárd tonna szenet produkál – azaz tízszer többet –, ezért sokkal gyorsabb a bolygó felmelegedése. Az egyik következmény, hogy az óceánok kémhatása savasabb lesz, mint egykoron, illetve a fajok kihalása is felülmúlja a korábbit. Az csak a kisebb baj, ha nem tudunk francia borral koccintani.
