Két nap alatt huszonöt szuverén állam legalább 117 hírszerző tevékenységet folytató orosz állampolgárt utasított ki, tovább erősítve a Moszkvára nehezedő diplomáciai nyomást.
A büntetőintézkedéssel előálló európai államok sora tegnap Belgiummal zárult, Charles Michel kormányfő szintén az Oroszországnak tulajdonított angliai méregtámadásra hivatkozva jelentette be egy orosz diplomata hazaküldését. Ausztrália is szolidaritásáról biztosította Londont, és két orosz hírszerző kiutasításáról határozott.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletén ugyancsak világos üzenetet küldött Oroszországnak, amikor közölte: a katonai szervezet hét orosz diplomata akkreditációját vonja vissza, illetve harmincról húsz főre csökkenti az orosz képviselet személyzetének létszámát.
– A veszélyes magatartásnak ára és következménye van, az intézkedéseink pedig arányosak és jogszerűek, és tükrözik a szövetségesek biztonságpolitikai aggályait – hangoztatta a norvég diplomata.
Lapunk is beszámolt róla, hogy a nemzetközi közösség hétfőn minden idők legnagyobb összehangolt kiutasítását hajtotta végre: tizenhét európai kormány, Kanada és az Egyesült Államok döntött az Oroszország gal szembeni diplomáciai válaszlépésről, és csak Washington hatvan diplomata kiutasítását, illetve a Seattle-ben lévő orosz főkonzulátus bezárását jelentette be. Magyarország egy hírszerző tevékenységet is végző oroszt utasított ki.
Moszkva kedden amerikai nyomást emlegetett a hidegháborút idéző intézkedéssorozat miatt. – Amikor egy vagy két diplomatát valamely ország elhagyására kérnek, mellesleg elnézést súgva a fülünkbe, biztosan tudjuk, hogy kolosszális nyomás, kolosszális zsarolás eredménye, amely Washington fő eszköze a nemzetközi színtéren – fogalmazott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, egyúttal hangsúlyozva: senkinek se legyen kétsége afelől, hogy Oroszország válaszlépéseket fog tenni.
A moszkvai külügyminisztérium kedden ismét arra szólította fel Nagy-Britanniát, hogy haladéktalanul bocsássa rendelkezésre az összes, Szergej Szkripal és lányának megmérgezésére vonatkozó információt. Az oroszok szerint a britek eddig semmiről sem tájékoztatták őket.
London közben diplomáciai diadalként könyvelte el az oroszellenes intézkedéseket, Boris Johnson külügyminiszter a The Times című brit lap hasábjain úgy vélekedett: Nagy-Britannia szövetségesei eredményesen léptek fel a Kreml vakmerő ambícióival szemben, és sok évbe telhet, mire az orosz hírszerzés felépül a kiutasítások következményeiből.
A londoni tárcavezető ismét megerősítette, hogy a méregtámadás ellenére az angol labdarúgó-válogatott részt vesz a nyári oroszországi világbajnokságon.
Tegnap első alkalommal Kína is megszólalt a kémügyben, és önmérsékletre szólította fel a vita részeseit.
– Az érintett országoknak tartaniuk kell magukat a nemzetközi törvényekhez és a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó normákhoz, és el kell kerülniük a feszültséget fokozó lépéseket – mondta a pekingi külügyminisztérium szóvivője.
Kivételek
A nyomás ellenére kilenc európai állam – köztük Ausztria, Bulgária és Görögország – nem állt be a sorba, és elmulasztott orosz diplomatákat kiutasítani. Az EUobserver hírportál cikke szerint a kimaradó államok egy része (például Ciprus) gazdasági és üzleti okokból mellőzte a szankciókat, míg más esetekben a diplomáciai kapcsolatok korlátozottsága jelentett akadályt. Málta például arra hivatkozott, hogy egy esetleges moszkvai válaszlépés gyakorlatilag megszüntetné a két ország közötti hivatalos kapcsolatot. A messzi Új-Zéland szolidaritása jeleként szeretett volna diplomatákat kiutasítani, ám elmondásuk szerint nem találtak hírszerző tevékenységet folytató oroszt.