Vasfegyelem, összhang és csúcstechnológia – legfőképpen ez látható a CGTN nevű kínai nemzetközi hírtelevízió által közzétett, a csütörtökön kezdődő kétnapos felvonulást summázó videófelvételen, amelyen Hszi Csin-ping elnök mások mellett arról beszél, hogy Kína új korszakát az ország erős hadserege – is – tükrözni fogja.
A haditengerészeti erődemonstráción hírügynökségi források szerint a kínai hadsereg – hivatalos nevén: a Népi Felszabadító Hadsereg – több mint tízezer tagja vett részt: 48 hadihajóval és 76 harci repülővel, illetve Kína egyetlen, korábban nagy nemzetközi visszhangot kiváltó repülőgép-hordozójával, a Liaoninggal. Elemzők szerint már önmagában a felvonulás helyszínének szimbolikus jelentősége sem elhanyagolható, hiszen a kelet-ázsiai óriás haditengerészetének aktivitása hagyományosan szinte kizárólag a Dél- és a Kelet-kínai-tengerre korlátozódott az elmúlt évtizedekben.
Erre pedig nyomós ok volt, hiszen ezeken a felségvizeken számos területi vita mérgezi Pekingnek a szomszédos országokkal, köztük Japánnal, Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel való viszonyát egy önmagában értéktelen, stratégiai szempontból viszont kulcsfontosságú, aprócska szigetcsoport miatt.
Hszi már 2012-es hatalomra kerülésekor nyilvánvalóvá tette, hogy a jövőben teljesen másképpen képzeli el az ország hadseregének, azon belül is a haditengerészetének szerepét, az azóta eltelt időben pedig az is bebizonyosodott, hogy az akkori ígéretek a hadsereg átstrukturálásában, illetve korszerűsítésében öltöttek testet.
Korábban ugyanis a kínai óriás haditengerészete elsősorban a védekezésre korlátozódott, és csak a közvetlen, part menti vizeken volt hatékonyan bevethető, mostanra azonban már Washingtonban is tényként kezelik, hogy Peking olyan katonai képességeket épített ki, amelynek köszönhetően képes helytállni ellenséges légi és tengeri helyzetekben – távol a szárazföldtől.
Elemzők szerint tehát Hszi Csin-ping – aki nemcsak államfő és a Kínai Kommunista Párt főtitkára, de a fegyveres erők parancsnoka is – a kétnapos parádéval világos üzenetet küldött a szigetvita érintettjeinek, nem utolsósorban az Egyesült Államoknak. Az S. Rajaratnam Intézet nemzetközi tanulmányok szakértője az üzenetet úgy foglalta össze a CNN amerikai televíziónak: a kínai haderő ott van, és ott is marad.
A Fucsien tartományi tengerészeti hatóság egyébként csütörtökön azt is bejelentette, hogy jövő szerdán éles lőfegyveres haditengerészeti gyakorlatot fognak tartani a Tajvani-szorosnál. Tajpej ezt – a várakozásoknak megfelelően – provokatív megnyilvánulásnak bélyegezte, amely alaposan aláássa a két oldal kapcsolatait.
A Japan Times című hírportál az elemzésében megjegyzi: a kínai hadgyakorlatra pár héttel azt követően kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök aláírt egy törvényt, amely Tajvan diplomáciai státusát felemelve lehetővé teszi a magasabb szintű diplomáciai látogatásokat. Pekingben dühödt reakciókat váltott ki az amerikai elnök Tajvan felé tett gesztusa, hiszen az Egyesült Államok és Tajvan között a jövőben megszaporodó látogatások egyúttal a sziget vitatott diplomáciai státusát magasabbra emeli.