Egynapos késéssel – az egyik héliumtartályban lecsökkent a nyomás, amit ki kellett vizsgálni, majd javítani – indult hosszú útjára a floridai Cape Canaveral légitámaszpontról az amerikai űrügynökség (NASA) különleges, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában épült űreszköze.
A Napnál vizitáló berendezést a ma is aktív amerikai fizikusról, Eugene Parkerről nevezték el. Az amerikai űrhivatal korábban már mintegy húsz tudományos műholdját és űrszondáját keresztelte el jelentős tudósról – az Űrvilág.hu szakportál Galilei, Cassini, Hubble, Spitzer, Fermi nevét viselő sikeres űreszközöket említette –, de most először fordult elő, hogy élő személy a névadó.
Ebben az esetben jogos a kivétel, hiszen a Chicagói Egyetem nyugalmazott professzora, az idén 91 éves Eugene Parker hatvan évvel ezelőtt, 1958-ban elsőként jósolta meg, hogy a Napból nagy sebességű, elektromosan töltött részecskék áramlanak ki, amit ma napszélnek nevezünk. Az akkoriban úttörő gondolatnak számító felismerését vonakodva közölték, de hamarosan mérésekkel igazolták a fizikus felfedezését. „Végre itt vagyunk. A következő években nagyon sokat tanulhatunk a Napról” – mondta Parker professzor, aki a helyszínen nézte végig az űrszonda indítását.
A másfél milliárd dollárból épített berendezés november 5-én kerül először a Nap közelébe. Ezzel kezdetét veszi a 24 keringésből álló, hét éven keresztül tartó sorozat, amelynek során egyre közelebb kerül az űrszonda központi csillagunkhoz. Egyébként már az első napközelség is rekord lesz a 24 millió kilométeres távolsággal.
Az eddigi legkisebb távolság ugyanis 43 millió kilométer volt: 1976 áprilisában az amerikai–német Helios–2 került ilyen közel a Naphoz. Utolsó napközelsége során, 2025-ben, a Parker Solar Probe 6,16 millió kilométer távolságban repül el a Nap felszíne (pontosabban a fotoszférája) fölött. Ez a Nap és a Föld távolságának mindössze négy százaléka.
Az ember alkotta leggyorsabb berendezés indult útnak
Fotó: Reuters
„Tudom, hogy ez első hallásra nem tűnik túl közelinek, de ha elképzeljük, hogy Föld és a Nap egy méterre van egymástól, akkor ez a szonda központi csillagunktól mindössze négy centiméterre lesz” – magyarázta Nicky Fox, a brit születésű projektkutató, a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium munkatársa a BBC-nek. (Valójában a Föld–Nap átlagos távolsága 150 millió kilométer.) Egy másik rekord is az űrszondához fűződik majd. Ha minden jól megy, ez lesz a leggyorsabb Nap körül keringő ember alkotta berendezés: sebessége eléri az óránkénti 690 ezer kilométert. Fox szerint ilyen sebességgel nagyjából egy perc alatt New Yorkból Tokióba juthatna az ember.
A szonda túlélését különleges hővédő rendszere biztosítja. A 12 centiméter vastag hőpajzs feladata a fedélzeti műszerek legfeljebb 30 Celsius-fokos hőmérsékleten tartása – miközben a külső hőmérséklet eléri az 1300 fokot. A magyar űrportál szerint a Parker Solar Probe három fő tudományos célja a napkorona fizikai jelenségeinek kutatása, a töltött részecskékből álló napszél keletkezési körülményeinek vizsgálata és a koronakitörések okának felderítése.
A BBC arra hívta fel a figyelmet, hogy a misszió eredményeinek segítségével a kutatók mélyebben megérthetik az űridőjárási eseményeket, pontosabban előre jelezhetik azokat. Az űridőjárás két legfontosabb eleme, a Nap által kibocsátott elektromágneses és részecskesugárzás egyaránt károsíthatja a műholdakat, veszélyt jelenthet az űrhajósokra, megzavarhatja a távközlést és szélsőséges esetben a villamosenergia-hálózatokat is tönkreteheti.
