A lépést Manuel Valls jelentette be tegnap a France Info hírrádióban.
A miniszterelnök szerint a terrorfenyegetettség indokolja, hogy ideiglenesen több jogkör kerüljön a végrehajtó hatalom kezébe, azonban a rendkívüli állapot fenntartása nem válhat állandó jellegűvé. „Egy olyan jelentős eseménynél, mint az Eb, amelyet biztonságos körülmények között kell megrendezni, ugyanakkor ünnepnek kell lennie, teljes biztonságot kell teremtenünk.
A rendkívüli állapot nem lehet állandó állapot, de a nagy események esetén, mint az Eb és a Tour de France, úgy gondoljuk a köztársasági elnökkel és a belügyminiszterrel, hogy meg kell hosszabbítanunk” – nyilatkozta Valls. A meghosszabbításról szóló törvénytervezet kidolgozása már folyamatban van, Bernard Cazeneuve belügyminiszter a tegnapi kormányülésen a többi miniszternek is előterjesztette a javaslatot.
A fokozott biztonsági intézkedésekre valóban szükség van, hiszen Franciaország a nyári futballünnepre mintegy két és fél millió látogatót vár. A franciák nem bízzák a véletlenre a szurkolók biztonságát, a június 10-én kezdődő Eb előtt álmerényleteket is szerveznek, hogy a rendező helyszínek biztonsági személyzete fel legyen készülve egy esetleges terrortámadásra.
Kiemelt figyelem övezi a nyitó- és zárómeccsnek otthont adó párizsi Stade de France-t, amely a tavaly novemberi iszlamista robbantások egyik helyszíne volt. A labdarúgó-Eb alatt 1200 fő fog gondoskodni a stadion biztonságáról, és a többi helyszínen is harminc százalékkal növelik a rendőrök és mentők számát. Bernard Cazeneuve belügyminiszter kedden arra is ígéretet tett, hogy a terrorfenyegetettség fényében Párizs növeli az elitalakulatok hatékonyságát, megerősíti és a korábbiaknál jobban összehangolja a rendőrség és a csendőrség elitalakulatait.
A rendkívüli állapot fenntartása lehetőséget ad a franciáknak, hogy bírói engedély nélkül házkutatásokat tartsanak, korlátozhatóvá tehessék a gyülekezési jogot és könnyebben elrendelhető legyen a lakhelyelhagyási tilalom. A párizsi merényletsorozatot követően tavaly november végén, majd idén februárban is elrendelték a hosszabbítást, annak ellenére, hogy számos emberi jogi szervezet tiltakozott ellene. Szerintük a polgárok biztonsága érdekében hozott intézkedések valójában a francia demokráciát és a szabadságjogokat veszélyeztetik.