Párizst tavaly januárban és novemberben is példátlan terrorhullám érte, ráadásul három hét múlva kezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság, amelyre nemcsak a 24 résztvevő csapatot várják az országba, de kísérők, érdeklődők, szurkolók százezreit is – köztük számos magyart –, miközben Párizs egyébként is a világ leglátogatottabb fővárosa. – Franciaország nyilvánvalóan az Iszlám Állam célkeresztjében van, amely terrorhadjáratra készülhet az országban – jelentette ki Calvar, úgy vélve: a terrorszervezet pokolgépes merényletek sorozatát készítheti elő olyan helyeken, ahol rendszeresen gyűlik össze tömeg.
Értékelése szerint az Iszlám Állam egyre rosszabb katonai helyzetbe kerül a Közel-Keleten. Ezért minél előbb, minél nagyobb támadást akar majd végrehajtani, mert ezzel elterelheti a figyelmet visszaszorulásáról, másrészt megtorlásként is beállíthatja a terrorcselekményt a nyugati katonai akciókért – állítja Calvar. Emlékezetes: tavaly az iszlamista szélsőségesek olyan célpontokat is támadtak francia földön, amelyek bizonyos csoportokhoz köthetőek, de olyanokat is, ahol a legkülönbözőbb emberek felhőtlenül szórakoztak a pénteki éjszakában.
Tegnap a francia nemzetgyűlés – követve a szenátust – immár harmadszor, ezúttal július 26-ig meghosszabbította a tavaly november 13-i merényletsorozat óta érvényben lévő rendkívüli állapotot. Az erről szóló voksoláson ugyanakkor igen kevés képviselő vett részt, 46:20 volt a szavazati arány. Bernard Cazeneuve belügyminiszter a parlamenti patkóban támadta Marion Maréchal-Le Pent, a Nemzeti Front képviselőjét, mert a szélsőjobboldal nem szavazta meg a terroristaellenes jogszabályokat, miközben Marine Le Pen pártelnök – a képviselőnő nagynénje – Cazeneuve lemondását követelte, „leckéket adva szigorból és biztonságból”.
A rendkívüli állapot így nemcsak a július 10-ig tartó futball-Eb-re, de az ugyanabban a hónapban tartandó Tour de France országos kerékpáros körversenyre, valamint a július 14-i nemzeti ünnepet kísérő szokásos katonai díszszemle idejére is kiterjed majd. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a hatóságok házi őrizetben tartsanak állampolgárokat, továbbá bizonyos időre és helyszíneken korlátozzák járművek és személyek szabad mozgását. Ugyanakkor a rendkívüli állapot sem jelenti feltétlenül azt, hogy ne lehetne tüntetéseket, tömegmegmozdulásokat tartani. Az ezeket betiltó prefektusi rendeletek elakadnak a közigazgatási bíróságokon.
Összecsapások a francia fővárosban
Feldühödött tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt szerdán egy párizsi rendőrautóra, miközben országszerte rendőrök tiltakoztak az elszabadult erőszak ellen, amely szerintük kimondottan ellenük irányul. Michel Cadot fővárosi rendőrfőnök szerint „szélsőségesen megdöbbentő” szintre emelkedett az erőszak. Bejelentette, hogy a támadók ellen gyilkossági kísérlet miatt indítanak eljárást. A rendőrfőnök elmondta: mintegy tizenöt, részint maszkot viselő személy vasrudakkal támadt a gépkocsira, majd egy benzinespalackkal felgyújtotta. A vezetőt megverték, amikor kiszállt; őt kórházba kísérték kezelésre. Járőrtársa, egy nő kisebb sérüléseket szenvedett. A tüntetők szerint a rendőrök maguk szították az erőszakot a tervezett munkaügyi reform elleni utcai tiltakozások alkalmával. „Mindenki gyűlöli a rendőröket!” – kiabálták a központi Köztársaság téren, ahol több száz rendőr gyűlt össze, hogy elítélje a „zsaruk elleni” gyűlöletet. (MTI)Fotó: Reuters