Fordulat következhet be az évek óta patthelyzetben lévő Korea-közi kapcsolatokban, Szöul ugyanis kész mielőbb tárgyalóasztalhoz ülni északi partnerével. Az erről szóló javaslatról a dél-koreai országegyesítési minisztérium vezetője beszélt tegnap, egy nappal azután, hogy az új évet köszöntő beszédében Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője úgy fogalmazott: „Észak-Korea részvétele a téli játékokon jó lehetőség lesz arra, hogy megmutassuk a nép egységét, s a magunk részéről az ötkarikás játékok sikerét kívánjuk. A két Korea tisztségviselői hamarosan találkozhatnak ennek a lehetőségnek a megvitatására.”
Észak-Korea egyébként idén ünnepli az ország fennállásának 70. évfordulóját – erre utalt beszédében Kim Dzsong Un is, amikor azt mondta: 2018 a fordulat éve lehet az észak–déli kapcsolatokban. Phenjan eddig – a szöuli próbálkozások ellenére – egyszer sem erősítette meg, hogy szándékozik-e sportolókat küldeni a február 9-én kezdődő 14 napos téli játékokra.
Mun Dzse In dél-koreai elnök tegnap szintén reagált Kim Dzsong Un békülékeny elemeket is tartalmazó beszédére. Nyomatékosította, hogy a Korea-közi kapcsolatok javítását a nukleáris kérdés megoldásától teszi függővé. Mint fogalmazott: „A kapcsolatok javulása nem elválasztható az észak-koreai nukleáris program rendezésétől, ezért a külügyminisztériumnak szorosan koordinálnia kell erre vonatkozóan a szövetségesekkel és a nemzetközi közösséggel.”
Mint arra a távirati iroda felhívta a figyelmet, Mun szavai éles ellentétben állnak azzal, amit előző nap az észak-koreai vezető mondott, aki szerint Szöulnak véget kell vetnie annak, hogy külföldi országok segítségét kéri a két Korea közötti viszony javításához.
A dél-koreai elnök mindazonáltal hétfőn utasította kormánya illetékes minisztériumait, hogy mielőbb tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy Észak-Korea részt vehessen a dél-koreai Phjongcshangban megrendezendő olimpián.
Olimpiai bojkottok a történelem során
Németország, 1936: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még 1931-ben bízta meg Berlint a XI. nyári olimpiai játékok megrendezésével, 1933-ban azonban hatalomra jutott Adolf Hitler, és számos ország megkérdőjelezte a náci rezsim által szervezett megméretés moralitását. A tiltakozások végül nem jártak sikerrel: 1935-ben az Egyesült Államok megszavazta a berlini játékokon való részvételt, Washington döntését pedig más országok is követték. A játékokról végül az akkori Szovjetunió maradt távol (a kommunista állam 1952-ben vett részt először a nyári játékokon), illetve a polgárháborúval küszködő Spanyolország.
Melbourne, 1956: A XVI. nyári olimpiai játékokon, bár magyar sportolók részt vettek, a szovjetek által vérbe fojtott magyar forradalom szabadságharcosaival való azonosulás jeleként Hollandia, Svájc, Spanyolország és Kambodzsa bojkottálta az eseményt. Egyiptom, Libanon és Irak szintén távol maradt az ausztráliai játékokról a Szuezi-csatorna államosítása miatt.
Japán, 1964: Észak-Korea a Tokióban megrendezett XVIII. olimpiai játékok kezdete előtt néhány nappal visszarendelte sportolóit a szigetországból, válaszul arra, hogy a NOB elutasította azon atléták részvételét, akik jelen voltak az ellenolimpiaként számon tartott, indonéz alapítású Új Feltörekvő Erők Játékain (GANEFO). Kína és Indonézia ugyanezen okok miatt maradt távol.
Montreal, 1976: Az első nagy olimpiai bojkott a XXI. nyári olimpiai játékokhoz köthető, amikor 22 afrikai ország maradt távol a kanadai startvonaltól, és Tajvan is hazautazott, miután a rendezők – a Kínai Népköztársaság nyomására – közölték a versenyzőkkel, hogy nem szeretnék őket a résztvevők között látni. Az afrikaiak azért bojkottálták az eseményt, mert a NOB nem zárta ki Új-Zélandot, amelynek rögbicsapata szerepelt egy versenyen az akkor apartheid rendszerű Dél-Afrikában.
Moszkva, 1980: A Szovjetunióban megrendezett XXII. olimpiai játékoktól 66 ország zárkózott el, távolmaradásukkal elutasítva Afganisztán szovjet megszállását. Ez a bojkott 81-re (a legkevesebbre 1956 óta) redukálta a szereplő nemzetek számát.
Los Angeles, 1984: A Szovjetunió és a keleti blokk 14 állama (kivéve Romániát) „ellenbojkottálta” a moszkvai játékok idején tanúsított tömeges távolmaradás miatt a Los Angeles-i eseményeket, arra hivatkozva, hogy nem tudják garantálni sportolóik biztonságát, mert szerintük „a soviniszta felfogás és a szovjetellenes hisztéria felkapott lett az Egyesült Államokban”.
Szöul, 1988: A XXIV. olimpiai játékokat Észak-Korea bojkottálta. Bár amikor Szöul megszerezte a rendezési jogot, Phenjan még abban is reménykedett, hogy néhány versenyt náluk tartanak, de amikor kiderült, hogy ez nem valósul meg, lemondták a részvételt, majd Etiópia, Kuba és Nicaragua is csatlakozott hozzájuk.