Sokat elmond a magyar–ukrán kapcsolatok állásáról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már azt is megköszönte kijevi hivatali kollégájának, Pavlo Klimkinnek, hogy egyáltalán eljött Budapestre. – Másképp is dönthetett volna – mondta a magyar tárcavezető, aki szerint ezzel együtt nyílt és őszinte párbeszédet folytattak a hetek óta vitatott, új ukrán oktatási törvényről. – De – tette hozzá – a helyzetet totálisan másképp ítéljük meg, és a nagyobbik baj, hogy ezt a kárpátaljai magyarok is így látják.
– Most van a legrosszabb időszak a kétoldalú kapcsolatainkban Ukrajna függetlensége óta – fogalmazott Szijjártó, úgy vélve, elmozdulást jelenthetne a holtpontról, ha Ukrajna felfüggesztené a törvény azon passzusait, amelyek Budapest – és más, Ukrajnában élő nemzettársaikat védő országok – véleménye szerint a kisebbségek anyanyelven való oktatását lehetetlenítik el.
– Nem a balhé vagy a harc a célunk – mondta Szijjártó, de hozzáfűzte: amíg a kárpátaljai magyarok azt kérik a magyar kormánytól, hogy álljon ki a jogaikért, addig ezt meg is teszi. Így egyelőre hazánk nem támogatja Kijev törekvéseit a nemzetközi fórumokon, és kéri az EU–Ukrajna társulási tanács összehívását a két fél közötti szerződés felülvizsgálatára. Magyarország szerint a kárpátaljai magyarság 71 iskolájának a jövője a tét.
Maradtak a nézeteltérések a találkozót követően is
– Egyetlen magyar iskola nem fog bezárni, egyetlen tanárt sem kell elbocsátani – ígérte Klimkin. Mint fogalmazott, a törvényt végre kell hajtani, de készek a párbeszédre a megvalósítás mikéntjéről. Azt is felajánlotta: kész Szijjártóval Kárpátaljára látogatni, hogy együtt hallgassák meg az ott élők aggályait. A felek eltérően látják a budapesti ukrán nagykövetség elé mára szervezett tüntetés jogszerűségét is. Míg Kijev diplomáciai jegyzékben tiltakozott ellene, Szijjártó szerint hazánk demokrácia, és a rendőrség majd biztosítja a rendet.
Az ukrán törvény Strasbourgban is téma a héten. – Az Európa Tanács (ET) megvédte a kárpátaljai magyar oktatási rendszert – értékelte lapunknak Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az ET parlamenti közgyűlésének tegnapi szavazását. Ezen 80 százalékos többséggel fogadták el az ukrán törvényt érintő sürgősségi határozatot. A vitát magyar és román képviselők kezdeményezték. – A határozat elfogadása összeurópai véleménynek tekinthető. A magyar–román összefogás pedig azt mutatja, vannak közös érdekeink – fogalmazott Németh. Értékelése szerint Petro Porosenko ukrán elnök Strasbourgban nyitottnak mutatkozott a jogszabály felülvizsgálatára.
A határozat elvárja, hogy Kijev az ET mellett működő Velencei Bizottság elvárásaihoz igazítsa a jogszabályt. Németh kérdésünkre azt mondta: az elfogadott szöveg értelmében a kisebbségi nyelvű oktatás összhangban áll az európai normákkal, vagyis nem igaz, hogy azok az oktatás kétnyelvűvé változtatását írnák elő.
