A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont találták a tévénézők a legmeggyőzőbbnek a franciaországi elnökválasztás tizenegy jelöltjének részvételével kedd este megtartott, négyórás televíziós vitában – derült ki az Elabe közvélemény-kutató intézet felméréséből.
A lapok szerint a szokatlan formájú vita – újdonsága ellenére – kaotikusnak bizonyult, és nem az esélyes jelölteket szolgálta. Mélenchon a tévénézők 25 százalékának nyerte el a bizalmát, és ezzel lett a vita legmeggyőzőbb résztvevője, míg a favoritnak számító, függetlenként induló Emmanuel Macronra a megkérdezettek 21 százaléka szavazott.
A harmadik helyre pedig Francois Fillon konzervatív jelölt került 15 százalékkal, míg Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke a tévénézők 11 százaléka szerint dominálta a vitát.
Elnöki kvalitásokkal a tévénézők 27 százaléka szerint leginkább Macron rendelkezik, megelőzve Mélenchont (21 százalék) és Fillont (20 százalék). A favoritok végig arra törekedtek, hogy ne térjenek el saját irányvonaluktól, Macron a megújulást, az optimizmust és Európa-pártiságát hangsúlyozta, Marine Le Pen a közbiztonsági kérdésekről, a terrorizmus és az iszlám veszélyéről beszélt, és támadta a sajtót.
Fillon volt az egyetlen a Le Monde szerint, aki olyan államfő képzetét keltette, aki reális gazdasági javaslatokkal él. Ugyanakkor az az energia, amelyet az előválasztási vitákban áthatotta a jobboldali politikust, mostanra teljesen eltűnt – vélte a Le Monde.
Egy másik intézet felmérése szerint a franciák a tisztességet és az erkölcsi feddhetetlenséget tekintik a legfőbb kvalitásoknak egy köztársasági elnök esetében. A franciák 23 százaléka azt is fontosnak tartja, hogy az elnök jó munkatársakkal és tanácsadókkal vegye magát körül.
A közélet erkölcsössé tételét is fontosnak ítéli a válaszadók 47 százaléka, ebben a kérdésben Mélenchonban (52 százalék) bíznak a leginkább. Őt követi a tisztességesnek tartott jelöltek sorában az ötödik helyen álló szocialista Benoît Hamon (42 százalék), a favorit centrista Emmanuel Macron (40 százalék) és a radikális jobboldali Marine Le Pen (26 százalék) előtt.
Moszkvát vádolják
Oroszország álhírek terjesztésével próbálta meg befolyásolni a márciusi hollandiai választásokat – mutatott rá jelentésében a holland hírszerző szolgálat. „Azon igyekezetében, hogy visszanyerje szuperhatalmi státusát, Oroszország nem riad vissza a hidegháborús módszerektől, hogy politikai befolyásra tegyen szert” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a Kreml a nyugati társadalmak szabadságát és nyitottságát használja fel a céljai eléréséhez. A jelentés szerint Oroszország Hollandiában is dezinformációs és propagandakampányt folytat, számos olyan oldalt működtet, amellyel irányítani próbálja a közbeszédet a közösségi médiában, az orosz szervek emellett klasszikus kémkedési módszereket is használnak az országban. (MTI)