Gyakorlatilag leállt Japán gazdasága az idei második negyedévben, a bruttó hazai termék (GDP) elhanyagolható mértékben, mindössze 0,2 százalékkal bővült az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, az előző három hónaphoz viszonyítva pedig csak egy helyben topogást lehetett regisztrálni. A piacok éves szinten 0,7, negyedéves szinten pedig 0,2 százalékos bővülést vártak.
A visszaesés eléggé jelentős, hiszen a január–márciusi első negyedévben 2 százalék volt a növekedés üteme. Elemzők szerint erősen úgy néz ki, hogy stagnál a japán gazdaság, mivel a fogyasztók nemigen akarnak költekezni – ennek okát pedig a visszafogott bérnövekedési ütemben látják. Ráadásul a nemzetközi gazdaság is tele van bizonytalansággal, és ez gátolja a beruházásokat.
A japán GDP mintegy 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás mindössze 0,2 százalékkal emelkedett a második negyedévben, míg a megelőző három hónapban 0,7 százalék volt a bővülés üteme. A tőkeberuházások ismét, mégpedig 0,4 százalékkal visszaestek április–júniusban az első negyedévi 0,7 százalékos zuhanás után. A külföldi kereslet visszaesése 0,3 százalékpontot faragott le a második negyedév GDP-jéből.
Abe Sinzó miniszterelnök kormánya e hó elején jelentett be egy tekintélyes, 1350 milliárd jen (133 milliárd dollár) értékű gazdaságösztönző csomagot, amely a remények szerint segít fenntartani egy moderált növekedési szintet. A kérdés csak az, hogy a japán jegybank (BoJ) miként reagál majd, miután felülvizsgálja monetáris politikáját. A BoJ a múlt hónapban bővítette ki élénkítő politikáját azzal, hogy kismértékben növelte a kockázatos eszközök vásárlását.
Kínában sem valami fényesek a kilátások, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ott is lassabban őrölnek majd a gazdaság malmai a következő öt esztendőben. Az IMF úgy véli, 2020-ban már 6 százalék alá esik a kínai GDP növekedési üteme. Ebben az évben még a bővülés mértéke eléri a 6,6 százalékot, ezután pedig csökkenő lesz a tendencia, egészen 2021-ig. 2018-ban és 2019-ben 6 százalékos emelkedés várható.
A stagnálás oka ugyanaz, mint Japánban: a magánvállalatok lanyhuló beruházási kedve és a gyenge külföldi kereslet. Kína középtávú kilátásait rontja a kínai vállalatok által felhalmozott hatalmas adóssághegy is. Kína adóssága 25 ezer milliárd dollár, ami a GDP nem kevesebb mint 254 százaléka. Körülbelül ekkora az adóssága az USA-nak is, de ami riasztó Kína esetében, az az, hogy a tartozásállomány igen rövid idő alatt halmozódott fel, a McKinsey tanácsadó cég szerint 2007 és 2014 között lényegében megkétszereződött.