A gazdasági kapcsolatok újjáélesztéséről tárgyalt Kubában Philip Hammond brit külügyminiszter. – Nagy-Britannia és Kuba világnézete és politikai rendszere nagyon különböző, de Kuba a gazdasági és szociális változás küszöbén áll, és én azért vagyok itt, hogy megmutassam, a britek készen állnak a kapcsolatok újrakovácsolására – fogalmazott a tárcavezető. Kubai kollégájával, Bruno Rodríguezzel ötven év után vette fel újra a kapcsolatokat. A szocialista ország nyitása 2014 decemberében kezdődött, amikor Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök bejelentette, helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat.
Az amerikai elnök március végén tett történelmi látogatást a karibi szigetországban, ahol korábban már a francia elnök, Francois Hollande is tiszteletét tette. Az elmúlt hónapokban a befektetők figyelme a szigetország felé irányult a turisztikai szektor kínálta lehetőségek miatt. – Hallottuk, hogy több mint százhúsz hotelt nyitnak a következő egy évben, és ebben szeretnénk mi is részt venni – mondta például Scott Banda, a Bostik ragasztókat gyártó nemzetközi vállalat marketingigazgatója.
A szigetország lakóit nem fenyegeti neoliberális sokkterápia
A kapcsolatok valóban enyhülést mutatnak: a szocialista ország például engedélyezte a közvetlen vízi turistajáratok indítását az Egyesült Államokból Kubába. A szakértők szerint azonban hiába beszélnek „diplomáciai és gazdasági nyitásról”, a szigetország vezetése csak a turizmusban engedett nagyobb lépéseket tenni. Obama látogatását követően Raúl Castro úgy fogalmazott, az amerikai elnök szavai „mézzel megkentek”, és figyelmeztetett, nem bíznak Washingtonban. – Nincs szükségünk semmilyen ajándékra a birodalomtól – jelentette ki.
A múlt héten, a Kommunista Párt hetedik kongresszusán Raúl Castro még határozottabban állást foglalt. – Kuba semmi esetre sem fordul a privatizációhoz, és nem hajt végre semmiféle neoliberális sokkterápiát – szögezte le. Az elnök a szocializmus kelet-európai bukásának tapasztalatára utalva kiemelte, hogy az ilyen fordulatoknak mindig a legszegényebbek az áldozatai. Ezért aláhúzta, az állami vagyont nem fogják eladni, és megtartják a jól működő egészségügyi, oktatási és nyugdíjrendszert is. A pártvezetés egyébként támogatásáról biztosította az elnököt: másodszorra választották meg a párt első titkárának. Emellett egy olyan alkotmánymódosítást is elfogadtak, amely megerősítette a pártot, és megakadályozza az újjászülető privát szektorban a vagyon felhalmozását.
A vezetésnek most meg kell teremtenie az egyensúlyt az elveik és a kubaiak véleménye között, ugyanis sokan úgy fogadták Obamát a szigeten, mint egy rocksztárt. Az amerikai–kubai kereskedelmi bizottság vezetője, John Kavulich mindenesetre úgy fogalmazott, „meg kell érteni, hogy a két ország viszonya nem a következő amerikai elnök személyén múlik, hanem sokkal inkább azon, hogy Kuba mit fogad el és mit utasít vissza”.
