Európa egyetlen szélsőjobboldali kormányaként titulálja a nyugat-európai sajtó az új bécsi koalíciót, amelynek tagjai tegnap tették le a hivatali esküt. A koalíció nagyobbik pártja a jobboldali néppárt (ÖVP), a kisebbik a radikális jobboldali szabadságpárt (FPÖ).
A beiktatáson Alexander Van der Bellen köztársasági elnök – aki korábban azt ígérte, hogy szélsőjobboldali kormányt nem hajlandó beiktatni – arra kérte a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, azokét, akik másként gondolkodnak, és garantálja minden ausztriai lakos jólétét, közéjük értve a nem osztrák állampolgárokat is.
Szavaival egyértelműen a kormányprogramra utalt, amely az illegális bevándorlás visszaszorítására és az integráció hatékonyabbá tételére törekszik.
Míg Ausztria korábban támogatta Németország nyitott kapuk politikáját, tavaly – elsősorban Sebastian Kurz akkori külügyminiszter ösztönzésére – 180 fokos fordulatot hajtott végre, hozzájárult a balkáni migrációs útvonal lezárásához, és a menedékkérők befogadására vonatkozó felső határt is megszabtak.
A tavalyi választásokat megelőző kampányban az ÖVP és az FPÖ egymással vetekedett, hogy ki tud szigorúbb bevándorlásellenes lépéseket ígérni.
A két pártvezető, Sebastian Kurz és az FPÖ élén álló Heinz-Christian Strache hangoztatta, hogy a koalíció megkötése azért is volt egyszerű, mert programjaik 75 százalékban átfedték egymást, a nézetkülönbségeket pedig igyekeztek áthidalni. Az ÖVP kérésére az FPÖ letesz euroszkeptikus retorikájáról, és nem fogja követelni például az Oroszország elleni szankciók feloldását.
A „különös házasság” ellen tüntettek tegnap Bécsben
Kurzék pedig meghajoltak partnerük akarata előtt, és a dohányzást mégsem tiltják be a vendéglátóhelyeken. Az új kormányban a kancellári mellett a pénzügyminiszteri és az igazságügyi miniszteri poszt a néppárthoz, a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca a szabadságpárthoz kerül.
Az a tény, hogy a titkosszolgálatok, a rendőrség és a hadsereg is a radikálisok felügyelete alá kerül, számos kritikát váltott ki.
– Kurz azt akarja elérni, hogy mindkét pártnak legyen valódi felelőssége.
A korábbi kormányokban ugyanis blokkolták egymást a pártok – magyarázta az AFP hírügynökségnek Thomas Hofer osztrák politikai elemző.
A mindössze 31 éves Sebastian Kurz első útja ma Brüsszelbe vezet, ezzel is jelezni akarja azon szándékát, hogy Ausztria nem távolodik el az európai értékektől.
A Nyugat-Európában uralkodó hangulatot jól jellemzi, hogy bár nincs euforikus hangulat az új osztrák kabinet összetételét illetően, korántsem olyan drasztikus a helyzet, mint 2000-ben, amikor az FPÖ kormányra kerülése után Ausztria diplomáciai karanténba került.
„Bízom abban, hogy az osztrák kormány továbbra is konstruktív és Európa iránt elkötelezett szerepet fog játszani az Európai Unióban” – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
„Nagy várakozással tekintek az előttünk álló közös munkára, amellyel hozzájárulhatunk a magyar–osztrák kapcsolatok megerősítéséhez, a közép-európai régió fejlődéséhez és kontinensünk biztonságának helyreállításához” – írta Sebastian Kurznak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva: örömére szolgál, hogy Ausztriát ismét egy keresztény és konzervatív értékek mentén szerveződő kormány irányíthatja.
