A brüsszeli közlés szerint az új rendszer 2019 októberéig marad érvényben, és a jelenlegi rendszerre épül, amely – miután több mint 23 ezer embernek nyújtott új otthont az EU-ban – ezennel lezárul. A bizottság azt is jelezte, hogy a Törökországból és a Közel-Keletről történő áttelepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Észak-Afrikából és Afrika szarváról – Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából – érkező kiszolgáltatott emberek áthelyezésére.
Új szabályokat javasol a határellenőrzések fenntartására a Bizottság
Az Európai Bizottság nem javasolja a schengeni övezeten belüli határellenőrzések fenntartását, különleges esetben azonban az ilyen ellenőrzéseket továbbra is meg is lehetne hosszabbítani 6 hónappal, sőt szélsőséges esetben akár további három alkalommal – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján, szerdán, a brüsszeli végrehajtó testület új javaslatait ismertetve. Az ellenőrzés maximum egy év, meghosszabbítása legfeljebb két év lehet.
A görög biztos hangsúlyozta: a schengeni térség olyan terület, amelyen belül a tagországok több mint 400 millió polgára és az odalátogatók szabadon mozoghatnak, valamint lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások akadálytalan áramlását. A szabad mozgást biztosító elv és az európai belső biztonság egyensúlyának fenntartása érdekében azonban egységes, koordinált uniós megközelítést kell kialakítani a schengeni térségen belüli határellenőrzés bevezetésével és fenntartásával kapcsolatban.
Közleményében a brüsszeli testület rámutatott: a meglévő eszközök eddig jól szolgálták Európát, de az új biztonsági kihívásokkal szemben a schengeni határellenőrzési kódexet ki kell igazítani és erőteljesebb biztosítékokkal kell ellátni.
A javaslat szerint a tagállamok csak kivételes esetben hosszabbíthatják meg az ellenőrzéseket, amennyiben ugyanazon veszély egy éven túl is fennáll, és ha azt már megpróbálták kezelni a területükön belül hozott, arányos, rendkívüli, nemzeti intézkedésekkel – például szükségállapot elrendelésével – is – tette hozzá Avramopulosz.
Amikor a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot veszélyeztető, folyamatosan változó súlyos fenyegetésekkel szembesülnek, mint például a határokon átnyúló terrorizmus, akkor előfordulhat, hogy a jogszabályi határidő nem lesz mindig elég. A bizottság ezért javasolta a schengeni határellenőrzési kódexben előírt határidő módosítását egy évre a jelenlegi hat hónapról, illetve a legfeljebb négyszer féléves hosszabbítás lehetőségét.
A biztos kiemelte, hogy szigorúbb eljárási biztosítékokat is kell bevezetni. A tagállamoknak például kötelezően értékelniük kell, hogy a megállapított fenyegetéssel szemben nem lehetne-e más intézkedések révén hatékonyabban fellépni, továbbá részletes kockázatértékelést kell benyújtaniuk.
Arra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy az ideiglenes belső határellenőrzés bevezetése továbbra is legvégső esetben alkalmazott, kivételes intézkedés lehet.
Avramopulosz elmondta, hogy a brüsszeli bizottság kezdeményezte Románia és Bulgária teljes körű felvételét is a schengeni térségbe, valamint véleménye szerint határozatot kell elfogadni Horvátország teljes jogú taggá válásáról, amint az erre vonatkozó összes kritérium teljesül.