A biztonsági hatóságoknak végre elő kell állniuk valamivel, hogy gyorsabban kézre kerítsék a szökésben lévő nácikat – nyilatkozta a Neue Osnabrücker Zeitungnak az a Bundestag-képviselő, akinek kérdésére kiderült: a német hatóságok 467 szélsőjobboldalit az érvényben lévő elfogatóparancs dacára sem tudnak kézre keríteni, mert nem tudják, hogy hol tartózkodnak. Ráadásul a szabadlábon lévők több mind negyedét erőszakos elkövetőnek tartják, és a hatóságok abból indulnak ki, hogy esetükben fennáll a bűnismétlés veszélye. A restancia pár év alatt megduplázódott, és egy évvel ezelőtt még rosszabb is volt a helyzet: 501 neonácit nem találtak. Több tucat érintettről úgy vélik, külföldön telepedett le, elsősorban Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban.
Ulla Jelpke, a baloldali radikális párt, a Die Linke képviselője – aki feltette a kérdést a szövetségi kormánynak – az alsó-szászországi lapnak hozzáfűzte: „Árulkodó ez a szám arra, hogy a náci körök erőszakosak, bűnözők, és azok is maradnak.”
Szélsőjobboldali tüntetés 2014-ben Hannoverben Fotó: Reuters
Az eredménytelen elfogatóparancsok általában véve is komoly gondot jelentenek: Németországban 175 ezer ilyen felszólításnak nem tudnak érvényt szerezni, ami 2014 óta példátlanul magas szám. A probléma a szövetségi tartományok közül Berlinben és Bajorországban a legnagyobb, a fő oka pedig nem a megnövekedett bűnözés, hanem a lanyhuló ellenőrzések – írta a nyáron a Die Zeit hetilap. Nemrég nagy visszhangot váltott ki Hans-Jürgen Papier a Bildnek adott interjúja, amelyben a szövetségi alkotmánybíróság korábbi elnöke úgy fogalmazott, hogy az állam nem szerez érvényt a jognak. Az elmúlt években egy komoly közérdeklődésre számot tartó ügyben, a Nemzetiszocialista Alvilág elnevezésű rasszista terrorcsoporthoz köthető Ralf Marschner szélsőjobboldali aktivista esetében éveken át nem volt foganatja a német elfogatóparancsnak. A titkosszolgálatoknak informátorként is dolgozó férfi Svájcban húzta meg magát, Liechtensteinben pedig azóta is üzletet működtet.
A német alkotmányvédelmi hivatal legutóbbi, nyáron bemutatott jelentése szerint 24 ezer szélsőjobboldalival számolnak a 82 milliós országban.
Mintegy felüket, 12 700 főt tartanak erőszakra hajlamosnak; ami csúcsértéket jelent a korábbi adatokhoz képest.
