Ugyanígy el fog fogyni a pénze Bahreinnek és Ománnak, ugyanakkor Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek még több mint húsz évig bírják a költekezés jelenlegi tempóját. Ahol viszont rövidesen szűkében lesznek a készpénznek, ott alaposan át kell gondolni az olajárcsökkenés miatt drasztikusan megcsappant költségvetést. A szaúdi kormány már fontolgatja a kiadáscsökkentést a költségvetési hiány mérséklése érdekében, ugyanakkor az arab világ legerősebb gazdaságának és legnagyobb olajexportőrének számító ország politikusai ismételten hangoztatják, a királyság elég erős ahhoz, hogy túlélje az árkrízist, mint ahogy eddig túlélt már nagyobb válságokat is. Az IMF azonban felhívja a figyelmet, hogy az olajexportáló országok által fontolgatott intézkedések nem lesznek elegendők ahhoz, hogy középtávon elérjék a szükséges pénzügyi konszolidációt. A jelenlegi fiskális politika folytatása mellett kevesebb mint öt éven belül a hatalmas deficitek miatt elfogynak a tartalékok – mutat rá a nemzetközi pénzintézet elemzése.
Szaúd-Arábia több százmilliárd dollárt halmozott fel az elmúlt tíz évben, hogy elnyelje az olajárcsökkenés okozta sokkot. A sivatagi királyság GDP-arányos államadóssága tavaly a világ legalacsonyabbjának számított: kevesebb volt mint 2 százalék. Azonban a költségvetési bevételek 80 százalékát adó olaj árának zuhanása arra késztette a rijádi kormányt, hogy elhalasszon beruházási projekteket, illetve a nemzetközi kötvénypiacon keressen pótlólagos forrásokat – először 2007 óta. Az IMF arra számít, hogy a szaúdi költségvetés hiánya ebben az éven meg fogja haladni a bruttó hazai termék 20 százalékát, s csak jövőre csökken 19,4 százalékra.
Szakértők szerint ugyanakkor nincs küszöbön a válság, mivel Szaúd-Arábia bőséggel vehet fel külföldi hitelt, s olyan opciók is rendelkezésére állnak, mint a szerkezeti reformok, a hatékonyabb adópolitika, s talán „némi privatizáció”. Baj csak akkor lesz, ha a kormány nem növeli jelentősen és fenntarthatóan olajon kívüli jövedelmeit a következő 5-10 évben. A királyság nettó külföldi eszközállománya ugyanakkor már hét hónapja csökken, augusztus végén 654,5 milliárd dolláron állt. Rijád 2015-ben 14,7 milliárd dollárt szerzett kötvényeladásból, aminek folytán a GDP-arányos államadósság az IMF számításai szerint 2016-ban 17 százalékra emelkedik. Bevételei apadásának egyébként maga Szaúd-Arábia is oka, mivel az ő unszolására tartja fent a kitermelés szintjét az Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC), ami ugyan segít a piaci részesedés megtartásában, de tartósan alacsony szintre küldi az árakat.