Az olasz–osztrák határt a Brenner-hágónál ma már nem lehet észrevenni. A világosbarna épületben, amely egykor a határellenőrzést szolgálta, ma már egy üzlet működik, ahol tradicionális osztrák dirndliruha és bőrnadrág vásárolható. Az utca másik oldalán lévő outlet pedig már olasz terület, írja a The Guardian. A tartomány olasz és osztrák lakosai, akik eddig a békés együttélés európai iskolapéldájának számítottak, most a falak visszaépítésére készülnek.
– Erősen szíven ütött minket, amikor meghallottuk, hogy az osztrákok vissza akarják állítani a határt – mondta Martha Stocker, a migrációért és egészségügyért felelős brennerói tisztségviselő. – A határ megnyitása óta már nem éreztük, hogy beskatulyáznának minket egy államba, és hogy különböző volna a nemzetiségünk. Ez most újra érezhető lesz – tette hozzá.
Az osztrákok ugyanis februárban bejelentették, hogy az EU–török megállapodás kezdetével határellenőrzést vezetnek be, bár ennek mikéntjéről a helyieknek sincsenek információik. Bécs korábban naponta 3200 főre korlátozta az országba beengedhető migránsok, és 80-ra az ország déli határainál benyújtható menedékkérelmek számát. Ennek fényében nem csoda, hogy a tiroliak attól félnek, a régió a migránsok várótermévé válik.
– Brennero 250 fős település, nem fogadhatunk be ezreket. Már akkor is nehéz volt, amikor tavaly 400 ember volt itt. 2015-ben 27 ezer ember haladt itt el, de az más volt, hiszen úton voltak – mondta Franz Kompatsche, a városka polgármestere. A határzár több kérdést is felvet. A polgármester az autók és a kamionok ellenőrzésére számít, de a legproblémásabbnak a vonatokat tartja. – A vasútállomás olasz területen van. Ha az osztrákok ellenőrizni akarják a vonatokat, ahhoz az olasz hatóságok engedélye kell, ennek megszerzése felől pedig vannak kétségeim – fogalmazott.
A logisztikai kérdésnél sokkal nagyobb problémát jelenthet azonban a helyi lakosok közötti ellentétek fellángolása. A tartományban ugyanis látszólag békésen él együtt a két nemzetiség, de a kölcsönös udvariasság nem mindig teljesen őszinte. Bár minden utcanév és boltfelirat olaszul és németül is fel van tüntetve, ha egy osztrák zöldségestől olaszul kéri valaki az almát, az összevont szemöldökkel, németül fog válaszolni.
Sokat sejtet az is, hogy az olasz lakosság a mai napig nem beszél rendesen németül, amit egyébként – bár hihetetlennek hangzik – maga az oktatási rendszer tesz lehetővé. – Az állami iskolákban külön vannak választva az osztrák és az olasz osztályok, a szüneteket is eltérő időben tartják. A gyerekeknek így esélyük sincs együtt játszani, kommunikálni egymással – magyarázta lapunknak egy helyi olasz tanár, Marco. A határzár pedig felszíthatja azokat az érzéseket, amelyek az egykor Ausztriához tartozó terület lakosaiban lehetnek.
Dél-Tirol ugyanis az első világháború alatt került Olaszország kezére, és az olaszok betelepítése, a tartomány „olaszosítása” Mussolininek köszönhető. Bár a gazdag régió az 1970-es években jelentős autonómiát nyert Rómától, hovatartozása még mindig sokszor előkerülő téma.
Az integráció fellegvárának tartott északolasz terület így könnyen az ellentétek melegágyává válhat. – Tirolt nem szabad magára hagyni a menekültválsággal. A Brenner-hágó nem süllyedhet káoszba – jelezte már egy hónappal ezelőtt Günther Platter, az osztrák Tirol tartomány vezetője is Jean-Claude Junckernek.
A kérdés azonban nem az Európai Bizottság elnökén múlik, hanem elsősorban a németeken. Ha ők hajlandók befogadni a menekülteket, Ausztria sem fogja visszafordítani őket. Ez azonban kevéssé tűnik valószínűnek, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint tíz németből kilenc már nem akar több menekültet befogadni. Az osztrák védelmi miniszter, Hans Peter Doskozil pedig jelezte, az EU–török megállapodás fényében az osztrák katonaság hamarosan fel fog tűnni a Brenner-hágón.