A világnak szóló legfontosabb üzenet ebben a főképp belpolitikai kérdésekről szóló műsorban az volt: Putyin szerint Oroszország egész modern kori történelme során mindig is a szankciókkal küszködött. Amikor a partnerei úgy látták, hogy megerősödött, akkor – Oroszország féken tartása érdekében – különféle indokokkal korlátozásokat vezettek be ellene. Ha nem lett volna a Krím félsziget ügye, akkor valami mást találtak volna ki – hangsúlyozta az orosz elnök. Putyin egy amerikai hívének kérdésére válaszolva leszögezte azt is: Moszkva nem tartja ellenségének Washingtont. Emlékeztetett arra, hogy két világháborúban is szövetségesek voltak, és most is össze kellene fogniuk a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, az ökológiai vagy éppen a szegénységgel járó globális problémák megoldása érdekében. Szerinte az óceán túlpartján elszabadult oroszellenesség igazi okai az amerikai belpolitikai viszály kiéleződésében keresendők. A James Comey meghallgatásán elhangzott vádakkal kapcsolatban pedig annyit mondott: a lemondatott FBI-vezér semmilyen bizonyítékkal nem szolgált annak igazolására, hogy az oroszok beavatkoztak volna az amerikai elnökválasztási kampányba.
Ami a szankciók oroszországi hatását illeti, az elnök hivatkozott az ENSZ statisztikáira, amelyek szerint az orosz állam ugyan elszenvedett 50 milliárd dollárnyi veszteséget a korlátozások miatt, de az azokat bevezető államok kára ennek a duplája. Putyin arra is felhívta a figyelmet, hogy a szankcióknak számos kedvező hatása is volt az orosz gazdaságra. A moszkvai válaszlépéseknek köszönhetően például gyors fejlődésnek indult az országban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A világ legnagyobb gabonatermelőinek sorába léptek, önellátók lettek zöldségből és gyümölcsből, valamint húskészítményekből is, olyannyira, hogy már piacot keresnek a termékeiknek. Emellett olyan, fejlett technológiát igénylő iparágakban is sikerült jelentős növekedést felmutatni, mint például a rádióelektronika, a rakéta-, repülő- és nehézgépgyártás, valamint a gyógyszeripar. A gazdasági helyzetet az elnök úgy értékelte, hogy a recesszióból már sikerült kilábalni, sőt megjelentek a fellendülés első jelei is: az ipari termelés és a reáljövedelmek növekedni kezdtek, az infláció pedig az idén várhatóan 4 százalék alá esik.