Az orosz gázszállítások 2021-ig megoldottak, és Moszkva azt követően is mindenképpen eljuttatja hazánkba a gázt. A Paks II projekt az eltervezettek szerint halad, az utolsó uniós jóváhagyásra vár, és a remények szerint még az idén megkezdődhet a reaktorblokk-fejlesztés előkészítése, jövőre pedig a tényleges munkálatok is – ezek a legfontosabb konkrétumok, amelyek elhangzottak csütörtökön, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásait követően az Országházban. A magyar kormányfő és az orosz elnök négyszemközt is tárgyalt egymással.
A kétoldalú megbeszélések fókuszában a gazdasági kérdések álltak, amelyekkel kapcsolatban a felek – immár évek óta hagyományosan – minden év elején áttekintik az elért eredményeket. Tavaly februárban a magyar kormányfő járt Oroszországban, két évvel ezelőtt pedig az orosz elnök Budapesten. – Megállapítottuk: a korábbi megállapodásokat mindkét fél maradéktalanul teljesítette – mondta Orbán Viktor, a mostani egyeztetéseket „hosszúnak és sikeresnek” nevezve. Szavai szerint hazánk „nyílt és transzparens” kapcsolatra törekszik Oroszországgal.
A két vezető sajtóértekezletén a gázszállítások a gazdasági kérdéseken belül is kiemelt figyelmet kaptak. Mint elhangzott, 2021-ig megállapodás van a hazánkba irányuló orosz szállításról, most pedig a szakemberek feladatul kapták, hogy dolgozzák ki a részleteket az azt követő időszakra. – Az orosz gáz bizonyosan el fog jutni magyar földre – erősítették meg. – Az elnök úr erre garanciát vállalt, a szavát adta erre. Ehhez képest minden más technikai természetű kérdés – mondta Orbán Viktor. – Magyarország tranzitországként is megbízható, stabil és fizetőképes partner – fogalmazott Putyin, hozzátéve: ezt a kérdést az orosz fél apolitikusan kezeli, így nem neheztel Bulgáriára vagy más olyan országra, amely „nem volt elég bátor”, hogy szembehelyezkedjen az Európai Unióval.
Orbán Viktor azt mondta: a gáznak adott esetben „kacskaringós úton” kell eljutnia Magyarországra, ha nem lehet biztosítani a szállítást Ukrajnán keresztül, noha Vlagyimir Putyin nem zárta ki, hogy ez lehetséges legyen. Az orosz fél nem zárkózott el egy északi, ausztriai, szlovákiai útvonaltól sem, Magyarország pedig – a magyar kormányfő szavai szerint – érdekelt a Török Áramlat kidolgozásában is Közép-Európa irányában, ha ez jelenti a megoldást. – Az EU-n belül barátságtalan közegben létezünk. Horvátország és Románia irányában kiépítettük a szállítási infrastruktúrát, de ez a fordított esetben nem történt meg – mondta a magyar miniszterelnök. Az orosz kezdeményezésű Déli Áramlat vezeték építését pedig az EU megakadályozta.
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban elhangzott: az akadályok nagy részét a két blokk építése elől sikeresen el tudták hárítani, egy európai uniós döntés van még függőben, de várhatóan hamarosan ez a jóváhagyás is megszületik, így jövőre a tényleges munkálatok is elkezdődhetnek. – A korábbi megállapodás megfelel a magyar érdekeknek, a paksi hitelfeltételek újratárgyalása ezúttal nem szerepelt a napirenden. Az Oroszországgal kötött egyezséget komolyan vesszük, a tényleges munkálatok megkezdését várjuk – mondta Orbán Viktor egy azzal kapcsolatos kérdésre, nem kezdeményezi-e hazánk az építkezés finanszírozásának újratárgyalását, hiszen ma kedvezőbb a pénzügyi környezet, mint két évvel ezelőtt volt. Moszkva 80 százalékos hitelfinanszírozást vállalt, de kész a 100 százalékosra is, ez esetben persze mások lennének a kondíciók – érzékeltette Putyin.
A tárgyalásokat követően elhangzott: a világpolitika jelenlegi átrendeződése – és kimondatlanul: Donald Trump amerikai elnökké választása – egyfelől kedvezhet a magyar–orosz kapcsolatok fejlődésének, másrészt viszont az oroszellenes politika és hangulat „divattá vált”. Ennek részeként Orbán szavai szerint már 6,5 milliárd dollár kárt okozott az elmúlt években, hogy az EU szankciókat alkalmaz Moszkvával szemben (amire válaszul az orosz fél léptetett életbe a huszonnyolcakat sújtó intézkedéseket.)
– Nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági kérdésként kezelni, mert annak mindenki megissza a levét – mondta Orbán Viktor, aki azonban a kétoldalú kereskedelem e miatti megcsappanása ellenére úgy vélte, „mindent megmentettünk és megvédtünk, amit lehetett” az orosz relációban. – Megmutatkozott a negatív dinamika – mondta az orosz államfő. A két fél befektetésekkel, így a magyar vállalatok többek közt élelmiszeripari beruházásokkal erősítik jelenlétüket, de a magyar vízipar is versenylehetőséghez jut most Oroszországban, és a két ország harmadik államban is együttműködik járműprojektben. Vlagyimir Putyin kiemelte a Mol nyugat-szibériai szerepét is. Szóba kerültek a kulturális kapcsolatok is (ortodox templomfelújítás, orosz nyelvtanulás).
Ukrajnával kapcsolatban elhangzott: a minszki békemegállapodásban foglaltak végrehajtása közös érdek, Orbán Viktor szerint ez a garancia a kárpátaljai magyarság számára is. A Közel-Keletet illetően egyetértettek: noha a két ország „nem azonos dimenzióban mozog”, közös ügy a terrorizmus elleni harc.
Szankciók alkonya
Nem hangzott el meglepő bejelentés Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatóján, a politikai üzenet pedig az volt, hogy a nyugati világ nem egységes az Oroszország ellen kivetett szankciók tekintetében – értékelte a csütörtöki magyar–orosz csúcstalálkozón elhangzottakat Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Lapunknak nyilatkozva a szakértő elmondta, az igazán érdekes dolgok a színfalak mögött hangozhattak el, amelyekről a közvélemény nem szerez tudomást. Sem a paksi atomerőmű bővítéséről, sem a gázszállításról nem derültek ki újabb részletek.
Szintén nem tértek ki bővebben – pedig új egyezményről van szó – a most megkötött regionális együttműködési megállapodásra, amelynek értelmében Oroszország célja, hogy a magyar régiókkal is jó kapcsolatokat alakítson ki. Ilyash György hangsúlyozta, hogy Putyin látogatásának elsősorban politikai üzenete volt, vagyis az, hogy a nyugati világban egyre többen – így Magyarország is – ellenzik az Oroszország ellen kivetett szankciókat, amelyek nem hatékonyak, nem érték el a céljukat. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin budapesti nyilatkozatából kivehető, hogy a jövőben az energetikán kívül más szektorok is szerepet kapnak a magyar–orosz együttműködésben – mondta Bernek Ágnes, a Zsigmond Király Egyetem Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában, amelyet az MTI idézett.
A szakértő a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón elhangzottakra reagált. Értékelése szerint kockázatot nem, csak előnyt jelent Magyarországnak a Déli Áramlat Török Áramlattal való kiváltása. Bernek Ágnes nagyon fontosnak nevezte, hogy a Török Áramlattal kapcsolatos korábbi bejelentéssel egy időben döntöttek az Északi Áramlat párhuzamos vezetékének megépítéséről. Mint mondta, így ha Magyarország Ukrajnán keresztül valamiért nem kapna földgázt és kőolajat, Németországon keresztül hozzá tudna jutni az energiahordozókhoz. A két ország űrkutatási együttműködésének jelentőségét kiemelve azt mondta: az űrtechnológiával foglalkozó nagyon fejlett magyar cégek most először kaphatnak lehetőséget arra, hogy nagy nemzetközi együttműködésben vegyenek részt.