A ma kezdődő labdarúgó-világbajnokság kapcsán a következő bő egy hónap során a nemzetközi közvélemény kiemelt figyelmet szentel majd Oroszországnak. A Nézőpont Intézet a Magyar Idők számára készített, tizenegy országra kiterjedő közvélemény-kutatásában vizsgálta Oroszország megítélését a közép-európai térségben.
A felmérés alapján a közép-európai polgárok körülbelül fele (49 százaléka) van inkább jó véleménnyel Oroszországról, míg 41 százalékuk inkább negatívan viszonyul a foci-vb rendező országához. Ez az arány szinte százalékra pontosan megegyezik az Egyesült Államok térségbeli megítélésével (49-42 százalék), tehát elmondható, hogy a közép-európai lakosok összesítve nagyjából ugyanúgy vélekednek a két nagyhatalomról.
Az előbbi megállapítást árnyalja, hogy az adatokat országos bontásban vizsgálva markáns eltéréseket fedezhetünk fel. Lengyelországban például kimagaslóan pozitív az Egyesült Államok (70 százalék) és az átlagnál jóval rosszabb Oroszország (24 százalék) megítélése, ezzel szemben Szerbia lakossága a térségbeli átlagnál sokkal kedvezőbben viszonyul Oroszországhoz (90 százalék) és kevésbé pozitívan az Egyesült Államokhoz (24 százalék).
A magyar emberek véleménye egyfajta középútként értékelhető, mivel bár hazánkban némileg jobb az Egyesült Államok megítélése, mint Oroszországé (45, illetve 38 százalék), Magyarországon van a legközelebb a két nagyhatalom megítélése a régiós átlaghoz viszonyítva. A két nagyhatalommal ápolt politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítésének szükségességéről is megoszlik a közép-európai emberek véleménye.
Oroszországgal elsősorban a szerbek (81 százalék) és a bolgárok (71 százalék), az Egyesült Államokkal pedig a románok (80 százalék) és a lengyelek (61 százalék) fűznék szorosabbra hazájuk politikai kapcsolatait. A gazdasági együttműködést Oroszországgal leginkább a balkáni országok (a szerbek 87 százaléka, a bolgárok 81 százaléka, a szlovének 72 százaléka és a románok 69 százaléka) lakosai bővítenék, az Egyesült Államokkal pedig a lengyelek (70 százalék) mellett a románok (85 százalék) és a szlovének (65 százalék) tartják leginkább elmélyítendőnek a gazdasági kooperációt.