Anna (Kuscsenko) Chapman, majd a nemrég elhíresült Marija Butyina után újabb hölggyel bővülhetett az Egyesült Államok ellen dolgozó, feltételezett orosz kémnők listája. A The Guardian napilap amerikai elhárítóktól származó információja szerint egy egyelőre meg nem nevezett nő – akinek kiléte ugyanakkor ismert a szerkesztőség előtt – több mint egy évtizeden keresztül dolgozhatott az USA moszkvai nagykövetségén az orosz titkosszolgálatoknak, szigorúan bizalmas dokumentumokhoz is hozzáférve.
A londoni lap informátorai szerint a nő 2016-ban vált gyanússá az amerikai külügy biztonsági szolgálatának, de csak jóval később bocsátották el, s azt is minden feltűnés nélkül intézték, feltehetően a botrány elkerülését szem előtt tartva. A The Guardian – mint írja – többször is kapcsolatba akart lépni a nővel, aki azonban nem reagált a megkeresésekre. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta érdemben az értesülést, a titkosszolgálat viszont nem cáfolta, hogy az illetőt potenciális „téglaként” azonosították.
Az esetről a kongresszus illetékes bizottságai nem szereztek tudomást, aminek még lehetnek politikai következményei Washingtonban. Hírszerzési körökben nem titok, hogy a washingtoni orosz, illetve a moszkvai amerikai diplomaták egy része fedésben dolgozó hírszerző; az elmérgesedett kétoldalú viszony ehhez kapcsolódó kölcsönös diplomatakiutasításokban és képviselet-bezáratásokban öltött testet a közelmúltban.
Az újabb kémügy különösen kényes időszakban robbant ki: akkor, amikor az amerikai politikába való orosz beavatkozás témája kritikus szakaszba ért Paul Manafortnak, Donald Trump elnök egykori kampányfőnökének a héten megkezdődött perével, illetve az azzal kapcsolatos kérdőjelekkel, hogy meddig működhet a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat.
A Trump-kormány hírszerzőfőnökei az elnökre rácáfolva azt mondták csütörtökön: továbbra is valós az orosz beavatkozás veszélye, különösen a novemberi kongresszusi választások közeledtével. Christopher Wray, az FBI igazgatója egy fehér házi tájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország „évente 365 napon át, napi 24 órában” igyekszik megosztani Amerikát.
– Az oroszok keresnek minden alkalmat, pártoktól és attól is függetlenül, hogy ezek használhatók-e a választások esetében, hogy továbbra is aláássák alapvető értékeinket – mondta Dan Coats amerikai hírszerzési főnök. A múlt héten a Facebook jelentette be, hogy törölt 32, esetlegesen oroszokhoz köthető hamis felhasználói profilt, amelyekből egy befolyásolási kampány rajzolódott ki.