Négyszer találkozott már az idén Sebastian Kurz osztrák kancellár Vlagyimir Putyinnal, aki az uniós fővárosok közül éppen Bécsbe látogatott először a márciusi újraválasztása után. Sőt az orosz elnök – a nemzetközi közvéleményben sokakat meghökkentő módon – augusztusban Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén is tiszteletét tette Stájerországban.
A Nyugat és Moszkva manapság inkább borús kapcsolatrendszerében a kőkemény gazdasági, elsősorban energiaipari érdekekkel aládúcolt osztrák–orosz viszony kivételnek számított – legalábbis mostanáig. Az Ausztriában múlt héten lefülelt, állítólag a 90-es évektől kezdve az oroszoknak kémkedett, szombatra virradóra pedig őrizetbe vett nyugalmazott osztrák ezredes ügye a lehető legrosszabbkor jött a két országnak. Bécs és Moszkva verbális ütésváltásra kényszerült: mindkét érintett nagykövetet kölcsönösen bekérették a külügyminisztériumba, lemondták Kneissl decemberre tervezett moszkvai útját, az osztrák főkülügyér és orosz kollégája, Szergej Lavrov pedig a beszámolók szerint kemény hangú telefonbeszélgetést bonyolított le szombaton.
Ebben Lavrov kifogásolta és elfogadhatatlannak nevezte a „megafondiplomáciát”, vagyis azt, hogy Moszkva szerint az osztrákok megalapozatlan információkat kürtölnek szét a világban, Kneissl pedig visszautasította ezt, mondván: Bécs álláspontja világos tényekre épül. – Ez a kémügy a belügyekbe való elfogadhatatlan beavatkozást jelent. Az ügy tisztázásában az orosz fél teljes együttműködésére számítunk – tette hozzá Kneissl, aki formailag ugyan pártfüggetlen tagja a Kurz-kormánynak, de az oroszbarát Osztrák Szabadságpárthoz közelállónak tartják. Alexander Van der Bellen osztrák államfő szerint a kémkedés elfogadhatatlan, de szerinte nem kell dramatizálni az ügyet.
Ausztria nagykövete, távozóban az orosz külügyből Fotó: MTI/EPA – Jurij Kocsetkov
A hetvenéves, nyugalmazott salzburgi ezredes tevékenységéről – amelyért összesen állítólag 300 ezer eurót (csaknem százmillió forintot) kapott
– az osztrákok német forrásból értesültek a bécsi Der Standard szerint. A főtiszt többek között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrációról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított bizalmas információkat titkos csatornákon keresztül az orosz hírszerzésnek – írta a Kronen Zeitung osztrák lap. De miért olyan érdekes a Bundesheer, Ausztria pár tízezer fős, a NATO szövetségi rendszerén kívül eső hadserege a világ egyik vezető katonai hatalmának?
– Az oroszok porszívóként gyűjtenek össze mindent, amit csak tudnak – magyarázta a Kleine Zeitungnak Florian Rehekampff osztrák titkosszolgálati szakértő, aki szerint egyetlen más országnak sincs annyi ügynöke Ausztriában, mint az oroszoknak. A katonai felső vezetésben lévők személyisége, így gyengéik vagy ideológiai beállítottságuk is érdekli őket. A Salzburger Nachrichten az osztrák főtiszt környezetére hivatkozva azt írta, az ezredes NATO-szemináriumokat is látogatott, és az ezeken részt vevőkről is információkat gyűjthetett, például az italfogyasztási szokásaikról. Szeptemberben a szintén a NATO-n kívüli Svájc és Oroszország közötti diplomáciai válságtól volt hangos a svájci sajtó is – ugyancsak kémügyek miatt.
A berni orosz nagykövetet háromszor is bekérették a svájci külügybe, és egy elemzés szerint minden negyedik orosz diplomata ügynök.
