A döntést nyomatékosítja, hogy Rijád és Teherán között az utóbbi napokban pattanásig feszült a viszony egy prominens síita vallási vezető kivégzése miatt Szaúd-Arábiában. Az árcsökkentés nyitánya lehet annak a fokozott versenynek, amely az Irán-ellenes szankciók jövő hónapban esedékes feloldása után várható. Olaszország és Spanyolország például olajszükséglete 13, illetve 16 százalékát szerezte be az iszlám köztársaságtól, mielőtt az Európai Unió 2012-ben csatlakozott az Irán elleni szankciókhoz annak nukleáris programja miatt. Noha az iráni nyersanyagot szaúdi és orosz olaj váltotta fel a piacokon, Teherán azzal számol, hogy az exporttilalom feloldása után ismét helye lesz Európában.
A szaúdi állami olajtársaság, az Aramco minden hónapban közzéteszi árlistáját, amely általában valamilyen mértékű diszkontokat is tartalmaz az irányadó regionális árakkal kapcsolatban, amelyek hol alacsonyabbak, hol magasabbak a kereslet és kínálat alakulásától függően. Kedden kiadott listáján az Aramco jelentősen nagyobb diszkontot (hordónként 60, illetve 20 centet) adott a februári szállítású, Északnyugat-Európába és a mediterrán térségbe irányuló olajra. A cég közleménye nem említi okként a politikai konfliktust, s iráni olajszakértők is csak az Irán visszatérésével élesedő versenyre való felkészülést látják a lépésben. Mindazonáltal a szaúdiak árcsökkentése szembemegy az európai trendekkel – idéz elemzőket a Wall Street Journal. Az orosz Urál ára az utóbbi időben növekedésnek indult, a határidős árak pedig már azokat a várakozásokat tükrözik, amelyek szerint még ebben az évben magához tér az Európában irányadó Brent.
Árnyalja viszont a helyzetet, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) decemberben Rijád nyomására úgy döntött, hogy a tagállamok nem csökkentik, sőt inkább növelik a kitermelést, ezzel továbbra is alacsonyan tartva a nyersolaj világpiaci árát. Az alacsony olajár tavaly Rijádnak 200, Teheránnak 25 milliárd dolláros bevételkiesést okozott. Az OPEC-tagok közül Szaúd-Arábia a legerősebb, a kitermelés több mint 31 százalékát adja, míg Irán alig több mint 8 százalékát. Ám a nemzetközi szankciók feloldásával a perzsa állam egy héten belül félmillió hordóval, fél éven belül pedig újabb félmillió hordóval tudja növelni a kitermelést. Ez Szaúd-Arábiának is súlyos veszteségeket okoz, tavaly költségvetési hiánya rekordmagasságba, 98 milliárd dollárra ugrott. Az emiatti aggodalom sarkallhatta a rijádi kormányt arra, hogy 50 százalékkal, átszámítva 24 dollárcentre emelje a benzin literenkénti árát – ami a támogatások miatt még így is nevetségesen alacsony az európai árakhoz képest.
Teheráni felszólítás
Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter tegnap felszólította Szaúd-Arábiát, hogy vessen véget az Iránnal szemben régóta folytatott hangulatkeltésének. – Az utóbbi két és fél évben Szaúd-Arábia az iráni diplomáciai erőfeszítések kerékkötője volt, de most már fel kellene hagynia a feszültségkeltéssel – sürgette a vahabita királyságot Zarif a Teheránban tartózkodó Ibráhim al-Dzsaafari iraki külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján. Zarif hangsúlyozta, hogy Rijád az izraeli „cionista rezsimmel” együtt ellenezte a megegyezést az atomvitában, amelyre júliusban került sor az iszlám köztársaság és a nagyhatalmak között. Zarif iraki kollégája, Dzsaafari kijelentette, hogy Irak kész közvetíteni a Teherán és Rijád között kialakult diplomáciai vitában. Eközben Omán tegnap kijelentette, hogy bár elítéli a szaúdi diplomáciai képviseletek elleni támadásokat, Szaúd-Arábiától, Kuvaittól, Bahreintől és az Egyesült Arab Emírségektől eltérően nem léptet életbe megtorló intézkedéseket az iszlám köztársasággal szemben. (MTI)