Továbbra is kiemelt helyen szerepel a visegrádi országok napirendjén a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációjának ügye – legalábbis ez derült ki a visegrádi, nyugat-balkáni és közép-európai országok külügyminisztereinek budapesti tanácskozásán. A visegrádi csoport magyar elnöksége keretében megrendezett eseményt követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte, a Nyugat-Balkán integrációját a közép-európai és a délkelet-európai országok támogatják a leginkább, mégpedig azért, mert „mi itt élünk a szomszédban”.
A magyar diplomácia vezetője elmondta: a Nyugat-Balkán biztonságának garanciája az EU- és NATO-csatlakozási folyamatok felgyorsítása, egy instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán ugyanis komoly kockázatot jelent egész Európának. Mint mondta, ha új migrációs hullám indulna délről, azt csak egy stabil és erős Nyugat-Balkán tudná megállítani, de ha ez a térség instabil, egy migrációs hullám „pillanatok alatt Magyarország déli határához érne”.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak egy olyan nyugat-balkáni stratégiát kell végrehajtatnia, amely segíti és felgyorsítja az integrációs folyamatokat, és azokat a kétoldalú viták nem hátráltatják. Elmondta, mivel ebben a kérdésben Közép-Európa biztonsága a tét, a visegrádi csoportnak követelései vannak az Európai Unió felé.
A V4-ek ugyanis azt szeretnék, hogy az EU még idén nyisson meg hat új fejezetet a Szerbiával folyó csatlakozási tárgyalásokon, Montenegróval hármat, Macedónia és Albánia esetében pedig még az idén jelöljön ki olyan kezdési időpontot a tárgyalásokhoz, amely nincs később, mint 2018 első negyedéve. – Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében pedig a visegrádiak azt kérik az uniótól, hogy az említett országoknak jelöljön ki elérhető integrációs célokat, fogalmazzon meg konkrét menetrendeket – tette hozzá.
Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak elmondta: a nyugat-balkáni térség európai integrációjának folyamatát nagymértékben lassítja, hogy bár a visegrádi országok teljes mellszélességgel kiállnak az ügy mellett, a többi uniós ország nem ezzel a kérdéssel van elfoglalva, hanem inkább az EU belső ügyeivel, mint a brexit, a gazdasági válság vagy a migrációs krízis. A kutató szerint nem az elkötelezettség hiányával van a baj, csupán a napirenden szerepel sokkal hátrébb, a tárgyalások pedig egyébként is lassan haladnak. – Tovább nehezíti az ügyet a Nyugat-Balkánon is egyre erősödő euroszkepticizmus, másrészt problémát okozhat a térség országainak megosztottsága is, a belharcok ugyanis szintén nem segítik elő az integráció felgyorsítását – magyarázta Ördögh Tibor.
Küzdelmes diplomácia
A magyar érdekek képviseletében a legkeményebb diplomáciai eszközök használatától sem szabad visszariadni – vélekedett a Krónika című erdélyi magyar napilapban szerdán közölt interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter az érdekalapú magyar külpolitika megnyilvánulásaként említette, hogy Magyarország nem támogatja a horvát csatlakozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), amíg Horvátországban a magyar gazdasági érdekeket sértő, a nemzetközi szabályokat be nem tartó intézkedéseket hoznak, valamint azt is, hogy az ukrán oktatási törvény miatt világossá tették: valamennyi létező ukrán törekvést azonnal blokkolnak a nemzetközi szervezetekben. Megjegyezte, hasonló okokból ellenezték volna Románia OECD-tagságát is, ha a marosvásárhelyi iskola ügyében nem születik meg a hosszú távú megoldás ígérete. (MTI)