Haldoklik az azerbajdzsáni nyelv a fiatalok körében, mivel a kaukázusi köztársaság nehezen tudja felvenni a versenyt a török kulturális hatásokkal. A fiatal azeriek a török tévéket nézik, a gyerekek a török rajzfilmcsatornák előtt töltik az időt, ez pedig azt eredményezi, hogy a két, egymáshoz nagyon közel álló nyelv közül a török diadalmaskodik a mindennapi életben is. Az azeriek egyszer már átélték ezt, a Szovjetunió idején az orosz nyelv igyekezett háttérbe szorítani az azerit, több-kevesebb sikerrel.
Azerbajdzsán 1939-ben átvette a cirill ábécét, és egészen az 1991-es függetlenségig azt is használta. Egyes szavakat átvettek az oroszból, ezeket most a török szorítja ki, igaz, utóbbinak könnyű dolga van, annyira hasonlít egymásra az azeri és a török. „A másodikos-harmadikos gyerekek általában nem tudják a színek neveit azeriül” – panaszkodik az EurasiaNet hírportálnak Ruhiyya Movsumova tanárnő.
Ez a kulturális életben is megmutatkozik, a könyvesboltokban rengeteg a török nyelvű könyv, és senki nem veszi a fáradságot, hogy azerire ültesse át a nemzetközi sikereket, vagy ha igen, ahhoz a török változatot használják. Az értelmiség körében is jelen van a kettősség, miszerint nem eldöntött, vajon az azeri különálló nyelv, vagy a török egyik dialektusa. Egyes újságok szándékosan a török változatot használják egy-egy esetben, arra hivatkozva, hogy így a lapot többen megértik, s nem csak a helyiek – ráadásul a közös nyelv használata segíti a kulturális közeg erősítését, nem választja el az azerieket és a törököket.