A svéd parlament által 1966-ban alapított SIPRI beszámolója szerint a száz legnagyobb fegyvergyártó cég összesen 398,2 milliárd dollár (mintegy 113 ezermilliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly, ami két és fél százalékos növekedést jelent 2016-hoz mérten – írja többek között az MTI, a Deutsche Welle és az AFP.
A jelentés a belföldi és a külföldi fegyvereladásokat egyaránt tartalmazza, ugyanakkor nem foglalja magában – a megbízhatatlan statisztikákra tekintettel – a kínai vállalatokat, noha az intézet becslése szerint a legnagyobb piaci szereplők között foglalhat helyet a távol-keleti birodalom.
Globális szinten továbbra is az Egyesült Államok uralja a rangsort 42 céggel, amelyek a fegyvereladások 57 százalékát bonyolították le tavaly 226 milliárd dollár értékben – ez két százalékkal több, mint a 2016-os értékesítés. Az amerikai védelmi ipari vállalatok között van a világ legnagyobb fegyvergyártó cége, a Lockheed Martin, amely tavaly 45 milliárd dollár értékben forgalmazott.
Az orosz fegyverkezési vállalatok 9 és fél százalékkal, vagyis 37,7 milliárd dollárral részesedtek a világpiacból, ami 2016-hoz képest 8 és fél százalékos növekedést jelent. Siemon Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) vezető kutatója szerint az orosz fegyvergyártók 2011 óta jelentős növekedési pályán vannak. „Ez összhangban van Oroszország megnövekedett védelmi kiadásaival, hogy korszerűsíteni tudja fegyveres erőit” – mondta.
A SIPRI-jelentések történetében először került be az egyebek mellett korszerű légvédelmi eszközöket gyártó moszkvai székhelyű Almaz-Antej vállalat a világ tíz vezető fegyvergyártó cégét felsoroló listára. Az Sz–400-as légvédelmi rendszereket is gyártó cég 2017-ben 8,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket, ami 17 százalékos növekedést jelent tavalyelőtthöz képest.
A világviszonylatban harmadik helyre szorult Nagy-Britannia – amely 2002 óta tartotta a második helyet – 35,7 milliárd dollár értékű fegyvereladással továbbra is vezet Nyugat-Európában, amely összesítve 95 milliárd dollár értékben adott el haditechnikát tavaly. A brit BAE Sytems a negyedig helyet foglalja el a SIPRI top 100-as globális listáján.
Jelentős fejleményként értékeli a jelentés azt, hogy a török fegyvergyártó vállalatok 2016-hoz képest 24 százalékkal növelni tudták az eladásokat. Az intézet szerint mindez Törökország azon ambíciójára vezethető vissza, hogy fejlessze fegyveriparát, így téve eleget a növekvő saját keresletének és hogy a külföldi beszállítóktól csökkentse a függőségét.
A SIPRI százas listájára négy német fegyvergyártó került fel. A legnagyobb, a Rheinmetall, amely a 25. helyet foglalja el a tavalyi 3,4 milliárd dolláros bevétellel. A düsseldorfi céget a ThyssenKrupp és a Krauss-Maffei Wegmann követi, hármójuknak tavaly sikerült növelniük nyereségüket. Új a listán viszont a München melletti Hensold, amely az elektronikus hadviseléshez gyárt felszereléseket. Németországban ugyanakkor a hadiipar kivitele nem jelentős, mindössze egy százalékát adja a teljes német exportnak.