Beiktatták szombaton a júniusi választásokat követően újraalakult török parlamentet, miközben tovább folytatódtak az elnöki rendszerre időközben áttért országban a 2016-os puccskísérletet követő megtorlások. Egy vasárnapi rendelet értelmében csaknem 19 ezer állami alkalmazottat – köztük kilencezer rendőrt és hatezer katonát – bocsátottak el állásából, de menesztettek többek közt tartományi kormányzóhelyetteseket is, mégpedig az indoklás szerint azért, mert a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységet folytattak, például terrorszervezetekkel álltak kapcsolatban. Bezárattak több kisebb lapot, illetve televíziót is.
Az Anadolu állami hírügynökség az intézkedéseket a puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot utolsó rendeletének nevezte, mivel a török vezetés a közelmúltban többször kilátásba helyezte a rendkívüli állapot júliusi feloldását. De Binali Yildirim leköszönő török miniszterelnök – akinek feladatköreit most Recep Teyyip Erdogan, a júniusban újraválasztott államfő veszi át – a napokban kijelentette: a rendkívüli állapot várható feloldásával Ankara terrorizmus elleni harca nem gyengül.
A rendkívüli állapot fő indoka eddig a terrorszervezetek, köztük az elbukott államcsínyért felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónokhoz kötött hálózat elleni harc, valamint a Délkelet-Anatóliában 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni fellépés volt. Az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Gülen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez.
Az elmúlt mintegy két év alatt 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek az országban, további 38 ezret pedig felfüggesztettek állásából. Ezenkívül több mint 159 ezer főt vettek őrizetbe, míg legalább 77 ezret előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a gülenista hálózathoz vagy a PKK-hoz. A leszámolás során száznál is több sajtóterméket számoltak fel – írta a távirati iroda.
A múlt héten, Yildirim bejelentésének másnapján több, gülenistának tartott újságírót ítéltek börtönbüntetésre – közölte az Amnesty International jogvédő szervezet. Az immár megszűnt Zaman napilap mintegy 30 újságíróját és vezetőjét állították bíróság elé, akik a vád szerint a hitszónokhoz köthető mozgalom eszméinek terjesztésére használták fel a szerkesztőséget. A lap két ismert újságírója most tíz év hat hónap, további két fő pedig nyolc év és kilenc hónap szabadságvesztést kapott.
– Felszólítjuk Törökországot, hogy ejtse a vádakat, és hagyjon fel azzal, hogy rendszeresen újságírók üldözésére használja fel a terrorellenes törvényeket – közölte az Újságírókat Védő Bizottság elnevezésű nemzetközi jogvédő szervezet. Mindeközben ismét őrizetbe vették Nuriye Gülmen volt egyetemi oktatót, aki csaknem egy évig folytatott éhségsztrájkot a tisztogatások ellen tiltakozva. A nőt tavaly májusban vették először őrizetbe, majd decemberben szabadlábra helyezték.