- Egynapos csúcsot tartottak az unió vezetői Brüsszelben, amelynek központi eleme volt a kötelező kvóták kérdése
- A nap folyamán a V4-ek közös nyilatkozatban megerősítették együttműködési szándékukat
- A kötelező kvótákról nem született megállapodás, a zárónyilatkozatba bekerült, hogy három ország jogfenntartással él
A szokásos kétnapos csúcstalálkozó helyett ezúttal csak csütörtökön ülnek össze az uniós vezetők. A munkaebéd napirendjének első helyén a migráció kérdése szerepel, a résztvevők áttekintették az EU és Törökország között létrejött megállapodás végrehajtását, értékelik a bizonyos afrikai országokkal kötött egyezmények terén elért eredményeket, illetve megvitatják a közös menekültügyi rendszer reformjának kérdését, valamint azt, hogy a jövőben miként alkalmazzák a felelősségvállalás és a szolidaritás elvét. Az esti munkavacsorán a Brexit után 27 tagállam képviselője vesz részt.
Magyar szempontból a legfontosabb kérdésben nem született megállapodás – számolt be Baraczka Eszter helyszíni tudósításában. A cseh európai ügyi miniszter a találkozóról távozva újságíróknak úgy fogalmazott, hogy ”szétfolyó tárgyalások” zajlottak a kérdésben eredménytelenül – számolt be róla az M1 Híradójában a közmédia brüsszeli tudósítója.
A szlovák javaslatra Angela Merkel felvetette, hogy a menekülteket be nem fogadó országok máshogy is kifejezhessék szolidaritásukat szülessen egy menetrend, és márciusig fogadják el, de ezt elutasították –
értesült a helyszínen a Híradó riportere.
A Visegrádi Négyek megerősítették korábbi álláspontjukat, miszerint mindenekelőtt az EU külső határait kell megerősíteni, és minden más, migrációval kapcsolatos intézkedésről csak ezután lehet tárgyalni. A visegrádi országok kormányfői elismerték, hogy a migráció kérdésével kapcsolatban közeledtek az álláspontok az unió külső határvédelmét illetően. Megjegyezték ugyanakkor, további erőfeszítésre van szükség a migrációs politikák összehangolása érdekében. Véleményük szerint egy új európai migrációs politika csak a bevándorlási nyomás csökkentését hatékonyan biztosító külső határok teljes ellenőrzése által lehet sikeres.
A tavaly áterőltetett kvótával kapcsoltban ismét bekerül a zárónyilatkozatba egy lábjegyzet, amely kimondja, hogy Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – vagyis azok az országok, amelyek a bíróságon támadták meg a tavalyi döntést – jogfenntartással élnek.
Változóban az uniós álláspont
A kormányfő a csúcs előtt úgy nyilatkozott, hogy lassan többségivé válik az az álláspont az Európai Unióban, amelynek értelmében az EU területén kívül kellene menekülttáborokat felállítani. Míg korábban „csak a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről volt hajlandó a miniszterelnökök gyülekezete beszélni és az uniós külső határok védelme betiltott álláspont volt, utóbbi mára megváltozott és elismert közös feladattá vált” – fogalmazott Orbán Viktor.