Pesszimistán nyilatkoztak kedden a Luxembourgban ülésező európai uniós bel- és igazságügyi miniszterek a sokat vitatott dublini rendszer helyett tervezett új menekültügyi szabályozásról. A bolgár soros EU-elnökség javaslata alapján készült terv megosztja az országokat, pedig az újraszabályozás egyre sürgetőbb, hiszen a nyári idő beköszöntével újabb menekülthullámra számítanak a spanyolok és az olaszok a Földközi-tengeren. Bár a megegyezést a hónap végén esedékes brüsszeli csúcstalálkozóra tervezték elkészíteni, a terv tovább csúszhat.
Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos aláhúzta: a tegnapi egyeztetésnek nem az volt a célja, hogy végleges konszenzust hozzanak tető alá, ráadásul az sem jelenti a világ végét, ha az eredeti júniusi határidőt ki kell terjeszteni néhány héttel, ennél fontosabb, hogy figyelembe vegyék minden fél álláspontját.
Rendőr és bevándorló beszélget Párizsban egy engedély nélkül felállított táborban
Fotó: Reuters
A jelenlegi, dublini rendszer a 2015-ös migrációs hullámmal vált fenntarthatatlanná. Az eredeti szabályozás szerint ugyanis az EU-n belül az az uniós ország felelős a menekültkérelem elbírálásáért, illetve a befogadásért, amelybe a menedékkérő először megérkezett és regisztrált. A szabályozás komoly terhet rótt a határországokra, és a menekültek ott-tartása is lehetetlenné vált.
A mostani javaslat jelentősen megváltoztatná az eddigieket: tartalmazza a kötelező kvótákat, illetve egy „korai jelzőrendszert”, amely elkerülhetővé teszi azt, hogy a 2015-ös esemény újra megtörténjen. Szankciókat ró ki azon államokra, amelyek nem tartják be a szabályozást, megerősíti a határellenőrzést, gyorsítja a visszatoloncolást és szorgalmazza a harmadik országokkal való együttműködést is.
A mostani javaslat egy tisztességes egyensúly a felelősség és a szolidaritás között – jellemezte a tervet egy uniós tisztségviselő az EUobserver hírportálnak. A bolgár javaslattevők kiemelték: igyekeztek az elmúlt öt hónap tárgyalásainak összes elképzelését belefoglalni a szövegbe.
A tervezetet a magyar kormány és a visegrádi országok veszélyesnek tartják. A brüsszeli döntéshozást nehezíti, hogy az osztrák jobboldali vezetés és az új olasz, euroszkeptikus kormány is csatlakozott a bevándorlást ellenzők táborához. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szerint azt követően kellene szavazást tartani, hogy felállt az új Európai Parlament, hiszen a mostani képviselőket a migrációs válság előtt választották meg az uniós polgárok, így az nem tükrözi a véleményüket a kérdésben. A német kancellár, Angela Merkel is jelezte, hogy a tervekkel ellentétben a tárgyalás még hetekig elhúzódhat.
