A fekete fekete, a fehér pedig fehér. A kazahok pedig kazahok – jelentette ki Azav Peruasev, az ellenzéki, de a kormányhoz közel álló Ak-Zhol párt vezetője Kazahsztánban. Javaslatának lényege az volt, hogy az ország új névvel ünnepelje megalakulásának századik évfordulóját. Hivatalosan 1920-ban hozták létre a Szovjetunióban a Kirgiz Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaságot, amelyet öt évvel később neveztek át Kazah Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaságra, amely Oroszország autonóm körzete volt, s 1936-ban vált a Szovjetunió teljes jogú tagjává Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságként.
A függetlenséget 1991-ben nyerte el, s lett Kazahsztán, a nép neve mögé téve a perzsa -sztán végződést. Peruasev előtt az ország nagy hatalmú elnöke, Nurszultan Nazarbajev is tett arról említést, hogy a -sztán végződés – amely országot jelent – hazáját hasonlatossá teszi a többi, térségbeli államhoz, és a külvilág könnyen gondolhatja, hogy hasonló gondokkal is küzd, mint Pakisztán vagy Afganisztán. Nazarbajev javaslata 2014-ben a Kazak Eli, azaz Kazah Nép volt, ám végül nem történt előrelépés az ügyben.
A névváltoztatás azonban nem egyszerű és nem is veszélytelen lépés. Kazahsztán nagyon sokszínű, több mint 130 nemzeti kisebbség által lakott ország, ahol a nyugalmat és a fejlődést az szavatolja, hogy az összes lakó kazahsztáninak tarthatja magát, függetlenül attól, hogy közép-ázsiai kazah vagy szőke orosz származású. A javaslatot ellenzők szerint a Kazah Köztársaság épp ezt a harmóniát törné meg, arra utalva, hogy a kazah etnikumhoz tartozók „inkább kazahsztániak”, mint a többi nép gyermeke.
Ilyen ellenzők például egyes oroszországi lapok, amelyek viszonylagos aggodalommal figyelik a kazahsztáni fejleményeket. Az ország elnöke ugyanis 2017-ben úgy döntött, az 1940-es években rájuk kényszerített cirill betűs írás helyett áttérnek a latin betűk használatára, amely orosz szemmel legalábbis barátságtalan lépés. Pedig eredetileg az orosz hatóságok a régi Kazahsztánban az arab írást tiltották be és a latint javasolták a helyieknek, amikor épp azon dolgoztak, hogy az orosz nyelvet is latin betűkkel írják. A kísérlet végül elbukott, a II. világháború miatt mindenhol kötelezővé vált a cirill, s ez így is maradt a Szovjetunió összeomlásáig.
A latinra való átállásra 2025-ig van ideje a kazahoknak; a lakók most ismerkednek az új ábécével, amelyben számos új betű van, de jobban illeszkedik a nyelv szerkezetéhez a cirillnél. Rengeteg ember van azonban a vidéki területeken, aki soha nem használt latin betűket, így nekik valóban felnőttkorban kell megtanulniuk a betűvetést.