A spanyol miniszterelnök rövid bejegyzésében mielőbbi felépülést kívánt a robbantás sebesültjeinek.
„Nyomorult tett” – így nevezte a támadást a spanyol külügyminiszter egy hétfő reggeli fórumon, amely egyperces néma főhajtással kezdődött az áldozatok emlékére.
Alfonso Dastis hangsúlyozta: „nem állunk meg”, amíg a terroristák börtönbe nem kerülnek.
A külügyminisztérium tudomása szerint az áldozatok között nincs spanyol állampolgár – tette hozzá.
A spanyol királyi ház Twitter-üzenetében azt írta: a jogállam nem adja meg magát a terrorizmusnak. Spanyolország Manchesterrel és az Egyesült Királysággal van – tették hozzá.
Minden spanyol politikai párt vezetője elítélte a manchesteri fedett aréna előcsarnokában, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertjének végén elkövetett támadást, amely a brit rendőrség legutóbbi közlése szerint 22 ember életét követelte.
Macron is kiállt a britek mellett
A francia kormány Nagy-Britanniával együtt folytatja küzdelmét a terrorizmus ellen – jelentette ki keddi közleményében Emmanuel Macron francia államfő.
A dokumentumban, amelyet az elnöki hivatal hozott nyilvánosságra, Macron bejelentette, hogy hamarosan telefonon beszél Theresa May brit kormányfővel, és folyamatosan tájékozódik a manchesteri támadással kapcsolatos vizsgálatról.
Édouard Philippe francia miniszterelnök „a leggyávább terrorizmusnak” minősítette a robbantást, különös tekintettel arra, hogy azzal szándékosan gyermekeket vettek célba. A kormányfő mély szomorúságát fejezte ki, és „a francia nép megingathatatlan barátságáról” biztosította a briteket.
A francia kormány a biztonsági intézkedésekre vonatkozóan új utasítást adott ki a sport- és kulturális rendezvények szervezőinek – jelentette be kedden a tévében ismertetett közleményében Gérard Collomb belügyminiszter. „Számos utasítást adtunk a sport- és kulturális rendezvények szervezőinek, hogy a lehető legjobb védelmet biztosítsuk állampolgárainknak” – mondta. Hozzátette, hogy az utasításról szóló jegyzéket a rendőrparancsnokok körében terjesztik.
Kedd éjféltől lekapcsolják a párizsi Eiffel-torony fényeit a manchesteri merénylet áldozatainak tiszteletére – közölte Anne Hidalgo polgármester.
A francia főváros nevezetességét rendszeresen használják hasonló tisztelgésre. Így történt például a 2015. november 13-i párizsi terrortámadást követően, de 2016 decemberében a franciák együttérzéséről biztosították az észak-szíriai Aleppó lakosait is, továbbá tisztelettel adóztak a londoni, a szentpétervári, illetve a stockholmi terrormerényletek áldozatai emlékének.
Hidalgo kijelentette:„Párizs éjféltől az Eiffel-torony fényeinek leoltásával tisztelettel adózik az áldozatok emléke előtt. Manchesterben a terroristák azokat a közös értékeket akarták megtámadni, amelyek a mieink is, elkötelezettségünk megingathatatlan a demokrácia, a szabadság, az emberiesség és az együttélés iránt” – mondta. A polgármester szerint a városoknak össze kell fogniuk a kiszámíthatatlan és állandó veszélyekkel szemben.
Putyin táviratban fejezte ki részvétét a brit miniszterelnöknek
„Határozottan elítéljük ezt a cinikus, embertelen bűncselekményt. Arra számítunk, hogy a merénylet megrendelői nem kerülik el a megérdemelt büntetést” – hangsúlyozta üzenetében az orosz elnök.
Putyin „megerősítette készségét a terrorellenes együttműködés növeléséhez a brit partnerekkel, mind kétoldalú alapon, mind pedig a széles körű nemzetközi erőfeszítések keretében” – idézte a TASZSZ az orosz elnök táviratát.
Az orosz elnök részvétét nyilvánította az áldozatok családtagjainak, és mihamarabbi gyógyulást kívánt a sebesülteknek.
A kétoldalú terrorellenes együttműködés megerősítéséről állapodott meg, és részvétét fejezte ki Nagy-Britanniának kedden Moszkvában Szergej Lavrov orosz és Davor Ivo Stier horvát külügyminiszter.
Oleg Sziromolotov orosz külügyminiszter-helyettes Moszkva készségét hangoztatta a Londonnal folytatandó terrorellenes együttműködésre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az nem lehet „egyirányú utca”. Mint mondta, az ezen a téren folytatott orosz-brit párbeszéd „nagyon nem egyszerű”, bár a két ország titkosszolgálatai között „egyes kapcsolatok megújultak a Litvinyenko-ügy után”.
Alekszandr Litvinyenkót, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredesét 2006-ban mérgezték meg Londonban. A Scotland Yard szerint Litvinyenko teájába egykori ügynöktársai csempésztek polóniumot.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésben sürgette, hogy Európa újítsa fel az együttműködést Oroszországgal a terrorelhárítás területén. A szenátor szerint az összefogás felmondása „minimum hiba, maximum pedig a közös ellenségeinknek nyújtott segítség” volt.
„Ideje már megérteni, hogy az európaiakat nem (Bassár el-)Aszad (szíriai elnök), nem a Kreml és Teherán meg Washington robbantja fel. Javaslatunk az együttműködésre és a terrorellenes koalíció létrehozására aktuális és állandó érvényű” – írta Koszacsov.
A robbanószerek egész világra kiterjedő osztályozásának és megjelölésének bevezetésére tett javaslatot a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva Nyikolaj Kovaljov alsóházi képviselő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének különmegbízottja. Szerinte ez a nemzetközi terrorellenes együttműködés keretében hatékonyabbá tenné a robbanóanyagok felkutatását és eredetük megállapítását.
Merkel: Németország kiáll Nagy-Britannia mellett
A politikus kifejezte részvétét a manchesteri robbantás áldozatainak, sebesültjeinek és a hozzátartozóknak, felfoghatatlannak nevezve, hogy valaki egy „vidám popkoncertet” használjon fel arra, hogy „oly sok embernek elvegye az életét, vagy súlyos sérüléseket okozzon neki”.
A támadás „csak tovább erősíti határozottságunkat, hogy brit barátainkkal együtt továbbra is fellépjünk mindazok ellen, akik ezeket az emberi életet megvető cselekményeket kitervelik és végrehajtják” – hangsúlyozta Angela Merkel.
„Biztosítom a nagy-britanniai embereket arról, hogy Németország kiáll mellettük” – tette hozzá a kancellár német és angol nyelven kiadott közleményében.
Kormányának több tagja is kifejezte részvétét. Sigmar Gabriel külügyminiszter Twitter-üzenetében hangsúlyozta: „gondolatban brit barátainkkal vagyunk”. Angol nyelven hozzátette, hogy „United we stand”, vagyis „Egységben az erő”.
Thomas de Maiziere belügyminiszter közleményében kiemelte, hogy a német hatóságok minden lehetséges segítséget megadnak a brit partnereknek az ügy feltárásához. Hozzátette: „annyira alávaló tett ártatlan gyerekeket és fiatalokat alattomos módon legyilkolni, hogy nem is találni rá szavakat”.
Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) kancellárjelölt is részvétét nyilvánította az áldozatoknak és hozzátartozóiknak, Twitter-bejegyzésében hangsúlyozva, hogy a robbantás „felfoghatatlan szenvedést” okozott.
A brit rendőrség szerint a hétfő késő este elkövetett robbantás terrortámadás volt, házi készítésű pokolgéppel követte el egy férfi, aki meg is halt a merényletben. Vele együtt 22 ember vesztette életét, és 59-en megsebesültek.
Az eset nyomán Németországban felerősödött a figyelem a következő nagy tömegrendezvény, a szerdán kezdődő Német Evangélikus Egyházi Napok (Deutscher Evangelischer Kirchentag) biztonsági vonatkozásai iránt. A hatóságok szerint a manchesteri támadás miatt nem kell átdolgozni a terveket.
A több helyszínen vasárnapig tartó, várhatóan százezreket megmozgató rendezvénysorozat biztosításában eleve a lehető legnagyobb terrorveszélyből indultak ki, „ennél nagyobb készültség nem is lehetséges” – mondta egy magas beosztású biztonsági tisztségviselő a Der Tagesspiegel című lapnak.
Juncker: együtt harcolunk azok ellen, akik el akarják pusztítani európai életstílusukat
Ma együtt gyászolunk, holnap pedig együtt harcolunk azok ellen, akik el akarják pusztítani európai életstílusunkat – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden, reagálva a 22 halálos áldozatot követelő előző napi manchesteri robbantásra.
Juncker közleményében szomorúságának adott hangot a terrortámadás miatt, és szolidaritását fejezte ki Theresa May brit miniszterelnökkel és a brit néppel. Kijelentette, mélyen megrázta, hogy a terrorizmus ismét félelmet akar gerjeszteni ott, ahol örömnek kell lennie, megosztottságot akar okozni ott, ahol a fiatalok és a családok ünnepelnek. „A gyáva támadások csak tovább erősítik elkötelezettségünket, hogy együtt dolgozzunk az ilyen gyalázatos cselekmények elkövetőinek legyőzésén” – fogalmazott.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében sokkolónak nevezte a manchesteri robbantást. Kijelentette: „Imáink és gondolataink az áldozatokkal, a sérültekkel és azok családjaival vannak”.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üzenetében együttérzéséről biztosította a támadás áldozatainak hozzátartozóit.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja mélységes megdöbbenésének adott hangot a „szörnyű események” miatt. Kijelentette: szorosan nyomon követi a fejleményeket.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa felháborítónak nevezte a támadást, amelynek főként fiatalok voltak az áldozatai. Üzenetében szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal, a családjaikkal és a brit néppel.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üzenetében hangsúlyozta: az észak-atlanti szövetség Nagy-Britannia mellett áll a terrorizmus elleni küzdelemben. „Gondolataim a fiatalokkal, a barbár terrortámadás érintettjeivel vannak” – közölte a főtitkár.
Charles Michel belga miniszterelnök támogatásáról biztosította Nagy-Britannia lakosságát, és szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal. Jan Jambon belügyminiszter közölte, körlevelet a rendőrségnek, hogy fokozzák a biztonsági intézkedéseket a nagy tömegeket vonzó rendezvényeknek és fesztiváloknak helyt adó helyszíneken.
Trump és Netanjahu is elítélte az angliai merényletet
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a közel-keleti térségben tárgyaló Donald Trump amerikai elnök is kemény szavakkal ítélte el kedden az előző esti manchesteri robbantást.
A Palesztin Hatóság területén fekvő Betlehembe látogató Donald Trump legmélyebb részvétéről biztosította a terrortámadás halálos áldozatainak hozzátartozóit. „Abszolút szolidárisak vagyunk az Egyesült Királysággal” – mondta Trump, és „gonosz veszteseknek” nevezte a terroristákat.
„Nem nevezném szörnyeknek őket, mert szeretnék ezt a kifejezést… Mostantól fogva veszteseknek hívom őket, mert azok: lúzerek, és ha többen is lesznek, akkor is csak vesztesek”- hangsúlyozta az amerikai elnök.
„Az utóbbi napokban, a külföldi utamon arról beszéltem, hogy társadalmunk nem tolerálhatja a vérontás folytatását, egy percig sem tűrhetjük tovább az ártatlan emberek lemészárlását, és a mostani támadásban főként ártatlan gyerekek voltak” az áldozatok – tette hozzá.
„A terroristákat és a szélsőségeseket, a segítőiket és a támogatóikat örökre ki kell zárni a társadalmunkból. Fel kell számolni ezt a gonosz ideológiát, vagyis teljesen el kell törölni, és védeni kell az ártatlanok életét”- hangoztatta Donald Trump.
Az izraeli kormány is elítélte, és rettenetes terrortámadásnak nevezte a történteket. „Részvétemet küldöm a meggyilkoltak családtagjainak, és gyors gyógyulást kívánok a sebesülteknek” – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök. „A terrorizmus globális veszély, s a felvilágosult országok feladata, hogy mindenütt legyőzzék” – tette hozzá.
Izrael londoni nagykövetségén félárbócra eresztették a zászlókat a szolidaritás jeleként, és Mark Regev nagykövet együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit.
„A szabad világ értékeit és kultúráját fenyegető iszlám terrorizmus elleni globális háború közepén vagyunk”- hangsúlyozta Jiszráel Kac hírszerzési miniszter is, és az országok közötti biztonsági együttműködést erősítését sürgette.
Osztrák külügyminiszter: a terrorizmus elleni harcban fontos az együttműködés az iszlám hitközösségekkel
A terrorizmus elleni harcban fontos az együttműködés az iszlám hitközösségekkel, hiszen „a politikai iszlám a terrorizmus melegágya” – jelentette ki Sebastian Kurz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere kedden Bécsben, a szervezet terrorizmusellenes fórumán.
A bécsi Hofburgban tartott keddi ülést egyperces néma csenddel kezdték, emlékezve a hétfő éjszaka elkövetett manchesteri robbantásos merényletre, amelyben huszonkét ember életét vesztette, ötvenkilenc megsebesült.
A kétnapos bécsi konferenciára mintegy négyszáz szakértő gyűlt össze az EBESZ tagországaiból, hogy a radikalizálódásról, a terrorizmus elleni küzdelemről és annak megelőzéséről értekezzen.
Sebastian Kurz úgy vélte:a manchesteri robbantás megmutatta, hogy a hagyományos biztonsági intézkedéseken túl a szélsőségessé válás elleni küzdelem is fontos. „A pánik a lehető legrosszabb reakció” – hangsúlyozta.
A miniszter javaslata szerint a terrorizmus európai megakadályozására az iszlám közösségeknek távol kell tartaniuk a fiatalokat a szélsőségessé válástól és pozitív példát kell mutatniuk számukra. Kurz rámutatott: a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak kiemelten kell figyelniük azon szervezeteket, amelyekben radikalizálódás zajlik.
Tájékoztatása szerint az EBESZ-tagországokból több mint tízezer ember, Ausztriából pedig több mint háromszázan vonultak a terrorszervezetek oldalán a háborúba. Mint mondta: ha ezek az emberek visszatérnek, veszélyt jelent a társadalomra. „Egyik EBESZ-tagország sem védett a szélsőségesek ellen” – tette hozzá.
Meglátása szerint mivel a szélsőséges eszmék áldozatai elsősorban a fiatalok lehetnek, ezért a megelőzésre kell figyelni. „A jövőben a nemzetközi szervezeteken múlik, hogy a terroristák pénzügyi forrásait elzárják” – jelentette ki. Azon intézkedések szükségességéről is beszélt, amelyek megakadályozzák a terrorizmus népszerűsítését az interneten, illetve a közösségi oldalakon.
Az év elején Kurz az osztrák EBESZ-elnökség egyik fő témájaként a radikalizmus és terrorizmus elleni fellépést nevezte meg. Kurz kedden emlékeztetett: az EBESZ-tagországok „tudatváltására” van szükség, hiszen az év elején még több ország nem akarta elismerni, hogy gondjuk van a terrorizmusellenes küzdelemmel.
Peter Neumann terrorszakértő, az EBESZ-különmegbízottja a keddi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Iszlám Állam (IÁ) területvesztése Szíriában és Irakban még nem jelenti azt, hogy csökken a terrorista bűncselekmények veszélye is, sőt szerinte rövidtávon mindez még akár több nehézséget is jelenthet Európa számára. Emlékeztetett, hogy az IÁ támadásokra szólította fel a követőit. Arról is beszélt, hogy mind az 57 EBESZ tagállam érintett a terrorfenyegetettségben, azonban „nem mindegyik készült fel rá megfelelően”.