Munkaebédnek tervezték, de éjszakába nyúló tárgyalásokkal végződött az Európai Unió és Törökország hétfői migrációs csúcstalálkozója. Bár végső egyezség nem született, mindkét részről menekültügyi mérföldkőként mutatták be az elvi megállapodást, amelynek fősodra rendkívül egyszerű: minden Görögországba illegálisan érkező migráns visszakerül Törökországba. Hiába a rózsaszín felhő, a nemzetközi sajtó és a szakértők mind arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszel és Ankara különös házassága jogi és politikai problémákat vet fel.
„Az EU megállapíthatja, hogy Törökország biztonságos harmadik ország, ez azonban erősen vitatott, és szembemegy a szervezet saját szabályaival” – érvel a The Financial Times című brit lap, hozzátéve, hogy a török menekültügyi szabályozás jellege miatt az egyezség valamennyi európai bíróság előtt elvérezne. Törökországban jelenleg a szír menekültek ideiglenes védelemben részesülnek, így már nem vendégekként (misafir) tartják őket számon, de nem is az 1951-es genfi konvencióból ismert jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk. Bár Törökország aláírta az 1951-es egyezményt, földrajzi korlátozásokat vezetett be, és csak az Európában bekövetkezett eseményekhez kapcsolódó menedékkérelmeket vizsgálja meg. Magyarul Ankara szemében a nem európai állampolgárok menedékkérelmei mit sem érnek. A The Financial Times felteszi a kérdést, hogy mi lesz a Törökországba visszatoloncolt afgán, iraki és iráni csoportokkal, vajon hogy képes Brüsszel betömni ezt a jogi hézagot. A hétfői csúcsot követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy mivel Görögország biztonságos harmadik országként nevezte meg Törökországot, a bevándorlók visszaküldése megfelel a nemzetközi jog, így a genfi konvenció követelményeinek. A luxemburgi politikus véleménye sem az emberi jogi szervezeteket, sem pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) nem győzte meg.
Míg az Amnesty International egyenesen nevetségesnek nevezte Törökország biztonságos ország státuszát, Vincent Cochetel, az UNHCR európai igazgatója szintén bizonytalanságát fejezte ki a készülő megállapodás jogszerűségével kapcsolatban. Mint mondta, a külföldiek kollektív kiutasítását tiltja az emberi jogok európai egyezménye. „Visszaküldeni Törökországba olyan embereket, akik ott nem kapnak védelmet, számos problémát vet fel a nemzetközi és az európai jog szempontjából” – hangoztatta. Cochetel szerint nemcsak a törvényes garanciák hiánya jelent gondot, de a megállapodás végrehajtása is akadályokba ütközhet. „Ami nem történt meg Görögország esetében, vajon megtörténik-e majd Törökországban? Kétségeim vannak” – mondta el a szakember a svájci RTS rádiónak, utalva arra, hogy múlt szeptember óta mindössze hatszáz, Görögországba érkezett menekültet sikerült szétosztani az uniós tagállamok között. Az UNHCR saját meggyőződése szerint két hét alatt százezer menedékkérőt tud áttelepíteni Törökországból, persze ehhez először az EU 28 tagállamának egyezségére van szükség.