Helyi idő szerint csütörtök délután kezdte meg második ciklusát Nicolás Maduro venezuelai elnök, annak ellenére, hogy a nyugati országok közül többen óva intették ettől a lépéstől. Kritikusai szerint a májusi megválasztása illegitim volt, ugyanis nem indulhattak ellenzéki képviselők.
Szakértők szerint az ország soha nem volt ennyire elszigetelt: közel negyven ország, köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió tagállamai, Kanada és a szomszédos dél-amerikai országok sem ismerik el az új ciklust kezdő elnököt. Az Amerikai Államok Szervezete diktatórikusnak nevezte a Maduro-kormányt, és a dél-amerikai országokat tömörítő Lima-csoport 13 állama szólított fel új elnökválasztásra Venezuelában.
Madurót ugyanakkor nem érdekli a nemzetközi megítélése, a nyugati hatalmakat okolja a válságért. – A Lima-csoport és az uniós hivatalnokok imperialista mentalitását tükrözi, hogy térdre akarnak bennünket kényszeríteni. Venezuelának joga van az elismeréshez, és elérjük, hogy tiszteljenek bennünket – fogalmazott az elnök. A felavatási ünnepségre megérkezett Miguel Díaz-Canel, Kuba és Evo Morales, Bolívia elnöke, illetve a vezetés Nicaragua, Oroszország, Kína és Törökország támogatását is élvezi.
Maduro 2013-ban vette át a hatalmat Hugo Chávez elnöktől, akinek eleinte testőre volt. A Maduro-vezetés alatt azonban véget ért az ország gazdasági prosperitása elsősorban az olajáresés következményeként, ami az elhibázott gazdaságpolitikával és a korrupcióval párhuzamosan válságba süllyesztette az országot.
Hatalmának megdöntésére már több próbálkozás is volt: 2015-ben az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, 2017-ben több ezer ember tüntetett hónapokig az elnök ellen, tavaly pedig dróntámadás is érte Madurót. A próbálkozások azonban sorra elbuktak, a hatalmat ma megkérdőjelezhető módon kinevezett elnökhű politikusok gyakorolják a különböző intézményekben. Az ellenzéki vezetők egy részét letartóztatták, de sokan külföldre menekültek.
A politikai lépéseket nemzetközi pénzügyi és gazdasági szankciók követték, és az import hiánya tovább fokozta a tragikus állapotokat a lakosság körében. 2016 óta kevesebb mint felére csökkent az ország fő bevételének számító olajkitermelés, főként a szankciók és a kitermelési eszközök importjának hiánya miatt. A gazdasági válság hiperinflációt szült, a havi minimálbér már öt dollárnak felel meg, jelentették helyi tudósítók.
Maduro ugyanakkor a hadsereg támogatását élvezi, kedden deklarálták feltétlen lojalitásukat az elnök irányába az új ciklusra. A helyi beszámolók szerint sokan azért állnak a hadsereg soraiba, mert így élelmiszerhez és megfelelő ellátáshoz juthatnak. Az elnök elfogadottsági aránya egyébként a felmérések szerint 15 százalékon áll, bár tavaly a választáson 64 százalékot szerzett.
– A venezuelai lakosság megtört, meggyengült. Több millió ember szenved a válságtól, azok is, akik elhagyták az országot – magyarázta Jesús Seguías caracasi politikai elemző. A hivatalos adatok szerint 2,3 millió venezuelai hagyhatta el az országot 2015 óta. A nagyméretű migráció komoly problémát okoz a szomszédos országokban, Iván Duque kolumbiai elnök például arról számolt be, hogy legalább egymillió menekültet látnak el. Trump felvetette a lehetőségét a katonai beavatkozásnak is, amelyet a venezuelaiak döntő többsége elutasít, aggódva a polgárháborús helyzet kialakulásától.