Újabb zsidóellenes atrocitásra derült fény Németországban: ezúttal egy düsseldorfi tizenévesre támadtak rá észak-afrikai kinézetű személyek, mert az kipát (zsidó fejfedőt) viselt a nyílt utcán. A The Jerusalem Post napilap német médiaforrásokra hivatkozva számolt be a múlt péntek este történtekről.
Mint írták, körülbelül tízen támadtak rá a 17 éves német állampolgárságú fiatalemberre, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője megdöbbenését fejezte ki az újabb antiszemita bűncselekmény miatt. A The Jerusalem Postnak úgy nyilatkozott: „Ezek nem egymástól elkülönülő esetek, hanem egy trendnek vagyunk a tanúi. A muszlim bevándorlók sorozatos támadásokat intéznek a zsidó közösség ellen, pusztán a tagok származása miatt. Bárhol elfogadhatatlan lenne a jelenség, de legfőképp Németországban az.” Az ügy kapcsán a düsseldorfi zsidó közösség vezetője is megszólalt, katasztrofálisnak nevezve a németországi zsidók biztonságát.
A Magyar Idők is beszámolt arról, hogy Berlin egyre keményebb küzdelmet folytat az antiszemitizmussal, mára pedig mindennapossá váltak a német sajtóban is nyilvánosságra kerülő zsidóellenes incidensek.
Legutóbb egy Bonnba érkező izraeli vendégprofesszor esete botránkoztatta meg az európai közvéleményt: a férfit – mindamellett, hogy egy húszéves, palesztin származású német inzultálta – még a kiérkező rendőrök is a földre teperték. A hatóságok bakija miatt Észak-Rajna–Vesztfália tartomány belügyminisztere maga kért elnézést a tanártól. Bár az elmúlt hónapokban különösen Berlinben szaporodtak meg a hasonló cselekmények, a vidéki nagyvárosok sem jelentenek kivételt az antiszemita támadáshullám alól.
Egyre veszélyesebb kipát viselni az utcán
Fotó: Reuters
A legnagyobb meglepetést talán mégis az jelenti, hogy a német iskolákban is elterjedt a zsidógyűlölet, és egyre több diák kényszerül intézményt váltani a zsidó származása miatt. Nemrég a keresztény uniópártok arra tettek ígéretet: fel fogják tárni a német oktatási intézményekben jelen lévő antiszemitizmus valódi mértékét, és a zéró tolerancia elve alapján következetesen fel is fognak lépni ellene.
Korábban Angela Merkel kancellár is elítélte a menedékkérőkkel importált antiszemitizmust. Mint mondta, nyomasztó, hogy német földön nem lehet egy zsinagógát vagy zsidó iskolát sem rendőri védelem nélkül működtetni.
Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a német bűnügyi statisztikákat ismertetve pedig arra világított rá: csak ebben az évben majdnem ötven százalékkal nőtt a vallási alapon elkövetett bűncselekmények száma az országban.
Tiltott burkaviselet az óvodában
Újra terítékre került Ausztriában az óvodákban bevezetendő fejkendőtilalom, miután a koalíciós kormány által megbízott jogi szakértők úgy ítélték meg: a muszlim viseletek tilalmának kiterjesztése alapvetően nem alkotmányellenes. A Der Standard című osztrák lap a jogi szakemberek véleményére hivatkozva arról írt: bár a rendelkezés bizonyos mértékű beavatkozást jelentene a vallásszabadságba, valamint a magánélethez való jogba, a nemzetközi jogban van példa ennek engedélyezésére. Az Emberi Jogok Európai Bírósága például számos esetben zöld jelzést adott bizonyos vallási szimbólumok viselésének tiltására. Sebastian Kurz kancellár korábban is szót emelt az óvodákban jelen lévő vallási viseletek ellen. A kisgyermekek elfátyolozása egyértelműen olyan dolog, aminek nincs helye országunkban – hangoztatta. Szerinte a potenciális tilalom célja, hogy a fiatal években ne történhessen hátrányos megkülönböztetés. Arról nincsenek információk, hány óvodás és iskolás lányt érintene az intézkedés. Ausztriában tavaly lépett életbe a teljes arcot elfedő muzulmán női viselet, a burka használatának tilalma, amely egyébként csak az országban élő muszlim nők töredékét érinti, becslések szerint ugyanis összesen körülbelül 150 nő viselhet burkát Ausztria-szerte.
