Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány aggodalommal szemléli a mentőhajó sorsának alakulását, és belső egyeztetést folytat a mintegy 230 ember elhelyezésének ügyéről. Hangsúlyozta, hogy közös európai megoldást tartanak szükségesnek.
Kitérő válaszokat adott azokra a felvetésekre, hogy hasonló helyzetekben a kormányszóvivői tájékoztatókon rendre elhangzik, hogy gőzerővel dolgoznak az elesettek megsegítésén, 2015 szeptemberében pedig humanitárius szükséghelyzetnek minősítették a Németország felé tartó menedékkérők ügyét és beengedték őket az országba.
Megjegyezte: a menekültügyi eljárás során kell megállapítani, hogy a Lifeline fedélzetére felvett emberek „menekültek-e vagy migránsok”.
Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ellenállása miatt nem sikerült döntésre jutni a Lifeline utasainak ügyében, Eleonore Peterman belügyminisztériumi szóvivő azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a tárcavezető ilyen irányú tevékenységet folytat.
Steffen Seibert nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke támogatja-e a Lifeline utasainak vagy az utasok egy részének befogadását. A szóvivő kiemelte, fontos, hogy a kormány egységesen lépjen fel.
A Lifeline 17 fős német személyzettel és a kimentett emberekkel a fedélzetén egy hétig várakozott nemzetközi vizeken a Földközi-tengeren, mert nem kapott engedélyt a kikötésre az Európai Unióban. Végül Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerdán közölte, hogy a hajó kiköthet a szigetországban.
Szerdán az ellenzéki pártok kezdeményezésére berendelték a Bundestagba Horst Seehofer belügyminisztert, hogy az azonnali kérdések óráján ismertesse a kormány álláspontját a Lifeline-ügyben. A miniszter hangsúlyozta, hogy Németország nem kell lépéseket tennie, mert nyolc európai uniós (EU-) tagország vállalja a kimentett hajótöröttek befogadását.
A német mentőhajó „sajnálatos esete” is mutatja, mennyire fontos egy európai szintű menekültügyi szabályrendszer kidolgozása és az EU külső határának hatékony ellenőrzése és védelme – mondta.
Aláhúzta, hogy „védett övezeteket” kell kialakítani úgynevezett harmadik országokban, vagyis az EU-n kívül.
Visszautasította az ellenzéki Zöldek és a Baloldal (Die Linke) szónokainak vádját, miszerint a kormány embertelen módon jár el. Kiemelte, hogy Németország 2016-ban és 2017-ben több menedékkérőt fogadott be, mint az összes többi EU-s tagország együttvéve.
Megérkezett Máltára a Lifeline mentőhajó
Befutott a máltai főváros, Valletta kikötőjébe szerda este a Mission Life német civil szervezet Lifeline nevű mentőhajója mintegy 230 migránssal és 17 fős legénységgel a fedélzetén.
A hajó hat napon át várakozott a kimentett emberekkel a nemzetközi vizeken Málta előtt a Földközi-tengeren, mert nem kapott engedélyt a kikötésre az Európai Unióban. A mentőhajó előtt korábban Spanyolország, Olaszország, és Málta sem nyitotta meg kikötőit. Végül azonban Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerdán közölte, hogy a hajó kiköthet a szigetországban.
A máltai kormány egyik szóvivője szerint négy embert, köztük három újszülöttet a fedélzetről haladéktalanul kórházba kell szállítani. A mentőhajó utasait rendőrök és orvosok fogadták a kikötőben.
Eddig nyolc ország – Írország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Franciaország, Málta, Belgium és Hollandia – ajánlotta fel, hogy befogad migránsokat a Lifeline-ról.