A berlini média-, kommunikáció- és gazdaságtudományi főiskola kutatásában részt vevő menedékkérők 84 százaléka fontos értéknek tartja a véleményszabadságot: a nők 81 százaléka, a férfiak 77 százaléka támogatja a nemek közötti egyenlőséget, és 87 százalék azt mondta, hogy világias gondolkodású, a vallást magánügynek tartja. A résztvevők 65 százaléka szerint az alkoholfogyasztásban nincs kivetnivaló, 60 százalék szerint nem gond a keresztény–muzulmán vegyes házasság, 52 százalék pedig nem lát abban problémát, ha valaki megváltoztatja a vallását. A válaszadók nagy többsége be akar illeszkedni a német társadalomba, és hajlandó tenni az integrációért; 92 százalékuk azt mondta, hogy elsőrendű fontosságú a német nyelv megtanulása, és 70 százalék arról számolt be, hogy Németországban képzeli el a jövőjét, jelentette az MTI.
Azonban a véleményszabadság széles körű támogatottsága mellett csupán 38 százalék tartja helyesnek, hogy a művészek szabadon kigúnyolhatják a politikusokat. 64 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy az a legjobb politikai berendezkedés, amelyben egy erős kezű vezető gondoskodik mindenkiről.
Ugyancsak 64 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy a társadalomban a legfontosabb a jog érvényesítése és a rend fenntartása, akár erőszakkal is. A felmérés azt is kimutatta, hogy 48 százalék szerint büntetni kell a házasság előtti nemi kapcsolatot, és 43 százalék arról számolt be, hogy nem szeretné, ha homoszexuálisok élnének a szomszédságában.
A Berliner Zeitung című lap az adatokat kommentálva rámutatott, hogy a felmérés cáfol jó néhány közhelyes megállapítást, eredményeit pedig részben az magyarázhatja, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szíriaiak hazájában a polgárháború előtt volt bizonyos fokú vallási tolerancia, és Bassár el-Aszad elnök, illetve apja diktatúrája nem iszlamista, hanem világias volt, a muzulmán világ pedig eleve éppen annyira kevéssé egységes, „monolitikus tömb”, mint a Nyugat.