– Sokrétűek a szabad társadalmunkat érő fenyegetések. Különböző hátterű szélsőségesektől kell megvédenünk magunkat – mondta tegnap Horst Seehofer (képünkön) német belügyminiszter, aki Hans-Georg Maassennel, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnökével mutatta be Berlinben az alkotmányvédelem legfrissebb, 2017-re vonatkozó jelentését.
Ebből a német sajtóbeszámolók szerint az derül ki, hogy egyre több radikális iszlamista, illetve a szövetségi köztársaság államrendjével nem azonosuló úgynevezett birodalmi polgár, valamint erőszakra hajlamos szélsőbaloldali él a 82 milliós országban.
Most 1900 iszlamista terroristapotenciállal bíró szalafistával számolnak, míg egy évvel korábban 1700 főt soroltak be ebbe a kategóriába. Közülük 774-et – minden eddiginél többet – tartanak kifejezetten terrorveszélyesnek; 2016-ban még ötszáz volt ez a szám.
Seehofer elmondta: ezért is sürgeti az iszlamisták kitoloncolását. A tágabban vett szalafisták körébe 10 800 főt sorolnak Németországban; ez is több, mint korábban volt. A velük kapcsolatos éberséget az alkotmányvédők annak dacára indokoltnak tartják, hogy tavaly csak egy terrortámadást – egy hamburgi késes merényletet – írtak ennek a körnek a számlájára, számolt be róla a Münchner Merkur.
A Die Welt tudósításában azt írta: tavaly 35 százalékkal csökkent az idegenellenes erőszakcselekmények száma, de ez összefüggésben van azzal is, hogy kevesebb a menekültszállás, ami jelentősen mozgósította a szélsőjobboldaliakat.
A múlt év végén 24 ezer szélsőjobboldalival számoltak, akiknek mintegy fele, 12 700 fő számít erőszakra orientáltnak; ez is csúcsértéket jelent. Nőtt az úgynevezett birodalmi polgároknak, azaz azoknak a száma, akik nem fogadják el az 1949-ben alapított szövetségi köztársaság létezését és államrendjét.
Sokuk az 1937-es államhatárokat tartja mérvadónak. Jelenleg 18 ezer főt tartanak számon ebből a körből, közülük 900-at szélsőjobboldaliként. Ennek a közösségnek a háromnegyede középkorú vagy idősebb férfi; 1200 főnek fegyvertartási engedélye is van, ami arányaiban nagyobb a népesség átlagához képest.
Időközben nőtt – mégpedig csaknem 30 ezer főre – a szélsőbaloldaliak száma is. A német alkotmányvédelem közülük kilencezret tart erőszakra hajlamosnak. Ebbe a csoportban tartoznak azok is, akik a tavalyi G20-csúcs ürügyén szétverték Hamburgot. Szakértők szerint az „antifát”, azaz az antifasiszta szélsőbaloldalt a bevándorlásellenes jobboldali ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak megerősödése is motiválja.
