A német kormány minapi közleménye szerint idén január és szeptember között összesen 222 alkalommal történt ilyesmi, ebből száznegyvenszer a frankfurti, negyvenszer a düsseldorfi repülőtéren. Az érintett járatok többsége Lufthansa-, illetve Eurowings-járat volt.
Ám míg a Deutsche Welle német közszolgálati híroldal és angol nyelvű sajtóorgánumok arról írtak, hogy a pilóták humanitárius okokból cselekedtek, s nem kívánták veszélybe sodorni az afganisztáni háborúba visszatérő utasaikat, a Lufthansa szóvivőjének közleménye más kontextusba helyezi a pilóták döntését. „Ha a pilótának az a benyomása támad, hogy a repülés biztonságát nem tudják garantálni, köteles megtagadni az adott utas szállítását” – közölte Michael Lamberty.
Mint hangsúlyozta, a szövetségi rendőrség csak a repülőgépig kíséri a kitoloncolásra ítélt afgánokat, onnantól kezdve a pilóta felelőssége minden utas a gépen. Mivel a törvények értelmében csak elítélt bűnözőket, veszélyesnek ítélt személyeket és a bevándorlási hivatallal az együttműködést megtagadó embereket toloncolhatnak ki Németországból, a pilóták bizonyára nem minden esetben akarják vállalni az ezzel járó felelősséget.
Az afgánok képezik az Európában menedékért folyamodók második legnagyobb népcsoportját az EU statisztikai hivatala szerint. A két évvel ezelőtt a nyitott kapuk politikáját meghirdető Angela Merkel német kancellár egy évvel később, vagyis tavaly ősszel már az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról kötött megállapodást a kabuli kormánnyal. A berlini kormány ugyanis úgy ítélte meg, hogy a háború sújtotta Afganisztán egyes részei biztonságosak. Az első deportálás tavaly decemberben volt.
Idén júniusban azonban az afgán fővárosban végrehajtott, kilencven ember életét kioltó terrortámadás következtében leállították a kitoloncolásokat. A szeptemberi német parlamenti választásokat megelőző kampány hevében viszont ismét megindították az afgánokat szállító repülőgépeket Kabulba. Németország eddig összesen 3440 elutasított afgán menedékkérőt küldött haza, többet, mint bármely más európai ország – írta a Deutsche Welle.
Komoly problémát jelent azonban a német hatóságoknak az, hogy a deportálásra ítélt afgánok egy részének nyoma veszett, eltűnésükben pedig minden bizonnyal szerepet játszottak a kitoloncolást ellenző civil szervezetek. A Die Welt napilap szerint harmincezer elutasított menedékkérő tűnt el a hatóságok látóköréből.