Indulása előtti, szombati videoüzenetében Angela Merkel német kancellár (képünkön) arra szólította fel a Kínában működő külföldi civil szervezeteket – lényegében politikai alapítványokat –, hogy ne hagyják magukat túlságosan negatívan befolyásolni a tevékenységüket gátló új kínai törvényektől. Az ázsiai birodalomban 2017 januárjában lép életbe az az új rendelkezés, amely közvetlen rendőri felügyelet alá helyezi a külföldi civil szervezeteket, valamint kötelezi őket, hogy nevezzék meg pénzforrásaikat, s jelentsék, mire költik a támogatást.
Ami a gazdasági megbeszéléseket illeti, központi téma lesz a kínai acéldömping kérdése. A túltermelés miatt a kínai acélgyártók elárasztják a világot olcsó termékeikkel, s ezzel válságos helyzetbe sodorják többek között az európai, így a német acélipart is. Németországban különösen a ThyssenKrupp és a Salzgitter érintett. Ugyanakkor Peking még a szokásos éves amerikai–kínai tárgyalásokon megígérte, hogy visszafogja acéltermelését. A megbeszéléseken egyébként mindkét részről több mint húsz miniszter vagy miniszterhelyettes vesz részt. Merkelt mintegy húsz német nagyvállalat első számú vezetője is elkísérte a két ország kormányközi tárgyalássorozatának negyedik fordulójára, amelyen a német kancellár elnököl. A delegáció tagja Carsten Spohr, a Lufthansa német légitársaság vezérigazgatója is, aki abban bízik, hogy sikerül cégének vegyes vállalatot létrehoznia az Air China légitársasággal a járatok kölcsönös bővítése érdekében.
Merkel ellátogat Senjangba, Liaoning tartomány székhelyére is. A tartomány tavaly írt alá együttműködési megállapodást a Siemensszel ipari park létesítéséről. A kancellárt még indulása előtt felkereste Till Reuter, a Kuka ipari robotokat gyártó német cég vezetője is, s arra kérte Merkelt, vesse latba befolyását, s akadályozza meg a cég kínai átvételét. A Kukára a vállalatban már 10 százalékos részesedést birtokló Midea vetett szemet: Kína legnagyobb háztartásieszköz-gyártója 4,6 milliárd euróért vásárolna többségi tulajdonhányadot a digitális technológiát a német ipar erejével kombináló vállalatban.
Egy az Európai Unió kínai kereskedelmi kamarájának nemrégiben végzett felmérése szerint a kelet-ázsiai országban működő európai cégek 41 százaléka újraértékeli ottani tevékenységét, mivel Peking mind ez idáig kevés haladást ért el gazdasága külföldi vállalkozások előtti megnyitásában. Például az autóiparban előírás, hogy a Kínában gyártani akaró külföldi cégeknek vegyes vállalatot kell alapítaniuk egy helyi partnerrel. Peking ugyanakkor Merkeltől kérne támogatást ahhoz, hogy álljon ki Kína piacgazdasági státusa mellett a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO). A dolog előzménye, hogy az EU törvényhozói májusban nagy többséggel megtagadták a blokk kereskedelmi szabályainak lazítását, mivel úgy látták, hogy a 15 éve WTO-tag Kína még mindig nem eléggé reformálta meg állami vállalatait.
