– Az olajárak esése aláássa Norvégia jólétét – kesergett évértékelő beszédében Oeystein Olsen, aki szerint nem járható út, hogy a 810 milliárd dollárt érő, de egyre kevesebbet fialó állami befektetési alapot mind nagyobb mértékben használják fel a költségvetési lyukak betömésére. A nyersanyag árának csökkenése kényes helyzetbe hozta Nyugat-Európa legnagyobb olajtermelőjét, olyannyira, hogy már a tavaly októberben bejelentett költségvetésbe csaknem 5 milliárd koronát (570 millió dollár) terveztek be az alap számlájáról a növekedés támogatása érdekében.
– Azóta újabb 32 százalékkal, 30 dollár közelébe esett az olaj hordónkénti ára, s emiatt akár 80 milliárd koronára is felmehet az alapból kiveendő összeg – közölte Olsen. Szerinte ha már megcsapolják az olajbevételeket, akkor legalább átmeneti, később visszafordítható intézkedéseket kellene finanszírozni a féltett pénzből.
A jegybank kormányzója ugyanakkor egyelőre még nem látja, hogy az alap apasztása mennyire befolyásolja annak stratégiai irányultságát, de szerinte ez az időszak a vártnál korábban bekövetkezhet. Eltérően az ugyancsak olajdollárokból felépített közel-keleti és közép-ázsiai befektetési alapoktól, a norvég jóléti alapot felügyelő tisztviselők szerint az államnak nem kell az alap eszközeiből értékesítenie a növekvő fiskális szükségletek fedezésére.
A főként olajon, földgázon és hajózáson alapuló norvég gazdaság sem teljesít valami fényesen, a tavalyi negyedik negyedévben mindössze 0,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévi zéró növekedés után.
Olsen szerint csak a korona gyengülése mentheti meg a gazdaságot a még meredekebb visszaeséstől. A nemzeti valuta az olajáreséssel párhuzamosan veszít értékéből; amióta a Brent 70 százalékkal zuhant a 2014 júniusi csúcsról, a korona 16 százalékkal gyengült. A jegybank vezetője még decemberben jelezte, készen áll a kamat további csökkentésére, miután 2014 decembere óta a felére, 0,75 százalékra vágták az irányadó rátát. Negatív kamatláb nem került szóba.
