– Hogyan értékeli kétnapos magyarországi látogatását? Milyen volt Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalni?
– Orbán Viktorral először Lengyelországban találkoztam, a visegrádi négyek csúcstalálkozóján. Akkor állapodtunk meg arról, hogy Magyarországra jövök. A látogatásommal lényegében felfedezem Magyarországot. A két országnak eddig is nagyon jó volt a viszonya, de rengeteg lehetőségünk van a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Intenzív tárgyalást folytattunk és konkrét eredményeket is elértünk Orbán Viktor miniszterelnök úrral.
– Mit tart a tárgyalások legfontosabb eredményének?
– Nagyon hálás vagyok Orbán Viktornak azért, hogy találkozónk során bejelentette: az ukrán állampolgárok díjmentesen kapják meg a D típusú vízumot. Imponáló számomra Orbán Viktor pragmatizmusa és célorientáltsága. Hálás vagyok, amiért támogatja területi szuverenitásunkat és az uniós vízummentesség bevezetését az ukrán állampolgárok számára. Országaink között jelentős gazdasági együttműködés kezd kialakulni, amit bizonyít a Debrecenben megszervezett magyar–ukrán üzleti fórum iránti hatalmas érdeklődés. Beszéltünk a nemzeti kisebbségeink helyzetéről is, és találkoztam magyarországi ukránokkal. Azt mondták nekem, hogy az egyetlen különbség népeink között a nyelv, hiszen mentálisan nagyon hasonlók vagyunk. Az ukránok szeretettel beszélnek a magyarokról; úgy tartják, nagyon jóindulatúak az ukránokkal, mélyen átérzik az ukránok helyzetét, és segítenek Ukrajnának. Másrészt megbíznak a magyarokban, mert ha egy magyar ígér valamit, azt biztosan teljesíti. Úgy gondolom, hogy új minőségi szintre léptek a kapcsolataink, és örülök annak, hogy kormányuk élén olyan vezető áll, aki fejleszteni akarja ezeket a kapcsolatokat.
– Ha már a Magyarországon élő ukránokat említette, akkor térjünk ki az Ukrajnában élő magyarok helyzetére is. Orbán Viktor arra kérte önt közös sajtótájékoztatójuk után, hogy legyen az ukrajnai magyarok szószólója, érdekvédője a nekik fontos kérdésekben. Talán nem véletlenül mondta ezt, hiszen a magyar nemzetiségi szervezetek aggasztónak tartják az Ukrajnában zajló folyamatokat. Úgy látják, erőszakos ukránosítás zajlik a médiában, a kultúrában, az oktatásban. Félnek attól, hogy a számukra kedvező ukrán nyelvtörvényt hatályon kívül helyezik, netán kedvezőtlenül módosítják. Tudja garantálni, hogy ön lesz az ukrajnai magyarok érdekvédője?
– A nemzeti kisebbségeket kincsnek tartom, amit meg kell őriznünk. Ukrajna politikája arra irányul, hogy támogassa a nemzeti kisebbségeket. Ahogy a világ más parlamentjeiben, úgy az ukránban is vannak különböző törvényjavaslatok, de ez csak politika. Egyetlen ilyen kezdeményezés sem sértheti az emberi jogokat. A magyarországi ukránok Magyarország állampolgárai, és én büszke vagyok arra, hogy beszélnek magyarul, magyar felsőoktatási intézményekben tanulhatnak, s tudásukat felhasználva karriert építhetnek. Úgy gondolom, hogy ugyanilyen jogokat kell megadnunk az ukrajnai magyaroknak is.
– Petro Porosenko ukrán államfő 2014-es választási kampányának egyik fontos programpontja volt a helyi közösségeknek sokkal szélesebb jogokat biztosító közigazgatási reform. Akkoriban szó volt arról, hogy a decentralizáció jegyében nagyobb önrendelkezést adna a régióknak. Például Kárpátalján egy magyar többségű járás, illetve egy önálló magyar tankerület létrehozására tett ígéretet. Miért akadt meg a decentralizáció terve, és reménykedhetnek-e még a magyarok a szélesebb önrendelkezési jogok megszerzésében?
– Ami a decentralizációt illeti, 2014 februárjáig nyolc éven keresztül voltam Vinnicja város polgármestere. Nagyon jól tudom, mi a helyi önkormányzat és mi a decentralizáció. Amikor a regionális fejlesztésekért felelős miniszterelnök-helyettesé neveztek ki, átfogó reformokba kezdtem, amelyek eredményeképpen a helyi kistérségek szélesebb jogkörökkel rendelkeznek, mint valaha, és sokkal nagyobb pénzügyi mozgásterük is van. A reformokat ebben a szellemben szeretnénk folytatni. Szeretném továbbá hangsúlyozni, hogy a Magyarországra látogató hivatalos delegációm tagja Brenzovics László, a kárpátaljai magyarság képviselője. Jónak tartom, hogy az ukrán parlamentben a magyar kisebbségnek is van képviselője.
– Említette Orbán Viktor pragmatizmusát, de sokan éppen amiatt bírálják őt Nyugaton, mert pragmatikus hozzáállása miatt kíván jó kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal. A nyugati sajtóban gyakran írják azt Magyarországról, hogy kormányára nagy befolyással van Moszkva. Budapest ráadásul kiáll amellett, hogy eltöröljék a Moszkva ellen kivetett uniós szankciókat. Mindez nem aggasztja önt? Elégedettek Magyarország szolidaritásával és támogatásával?
– Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna területi szuverenitását és támogatja Ukrajna európai integrációját. Mindez ellentmond az ön által felvetett elméleteknek. Ami a szankciók eltörlését illeti: Oroszország minden létező jogszabályt megsértve katonai erővel hatolt be egy másik, szuverén állam területére. A világ olyan módon reagált erre, amit helyesnek gondolt: az agressziót szankciókkal büntette meg. Akarta ezeket a szankciókat a Nyugat? Nem. Akarta-e Ukrajna, hogy megtámadják, és bevezessék a szankciókat? Nem. Ezt nem akarta sem Magyarország, sem Ukrajna, sem Európa, de még az Egyesült Államok sem. Ezt egyedül Oroszország akarta így. A szankciók árát sajnos mindannyiunknak meg kell fizetnünk. Oroszország további terveit nem ismerjük. Csak találgatni lehet, hogy melyik európai állam lesz az orosz agresszió következő célpontja. Közösen kell fellépnünk, hogy az agresszort meghátrálásra kényszerítsük. Ha nem teszünk semmit, a következő államnak százszor annyi emberi élettel kell majd fizetnie, mint nekünk.
– Donald Trump leendő amerikai elnök nem titkolja, hogy szeretne szoros kapcsolatot kialakítani Vlagyimir Putyinnal. Eddigi kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a NATO-n belül is csökkentené az amerikai szerepvállalást. Mit várnak Trump elnökségétől?
– További vezető szerepet és az értékrendek védelmét. Az Egyesült Államok nagyon fontos stratégiai partnerünk, és szeretnénk fenntartani ezt a partnerséget. Az amerikai nép választott, és megválasztotta a legméltóbb jelöltet. Várom a minőségi és elmélyülő együttműködést az új kormánnyal.
– Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba, egyben figyelmeztetett, hogy a jelenlegi körülmények között ez nehezen fog megvalósulni. Nem tart attól, hogy a gazdasági válság utáni években, a menekültválság idején, amikor az EU bővítési fáradtságban szenved, és Nagy-Britannia kilép az EU-ból, Ukrajna integrációs kilátásai jelentősen csökkennek?
– Nem az a kérdés, hogy akarja-e Európa Ukrajnát. Ukrajna Európa része. Van egy társulási megállapodásunk az EU-val, amelyet már csak Hollandiának kell ratifikálnia. Ukrajna pontról pontra végrehajtotta azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy állampolgárainak vízummentesen utazhassanak az EU-ba. Ukrajna ezért azt várja, hogy az EU a maga részéről is betartsa azokat a vállalásokat, amelyeket tett. Ukrajna senkit nem fog meggyengíteni. Csak erősíteni tudjuk Európát. A demokratikus elkötelezettségnek és értékrendnek vagyunk a hívei. Ukrajna Európa számára egy hatalmas jutalom lenne.
Volodimir Hrojszman
Ukrajna eddigi legfiatalabb, 38 éves miniszterelnöke 1978. január 20-án, zsidó családba született a jelenleg mintegy 370 ezer lakosú közép-ukrajnai Vinnicja településen. Még diákként kezdett el dolgozni édesapja vállalkozásában, amelynek később igazgatója is lett. Jogot és közgazdaságtant hallgatott az egyetemen. Politikai karrierjét 2002-ben kezdte, amikor önkormányzati képviselő lett Vinnicjában. 2006-ban – mindössze 28 évesen – lett a város polgármestere, négy évvel később újraválasztották. A Deutsche Welle német hírportál portréja szerint ezekben az években Hrojszman szoros kapcsolatba került a jelenlegi ukrán államfővel, Petro Porosenkóval, aki csokoládégyárat üzemeltetett Vinnicjában, és aki szintén itt kezdte politikai karrierjét parlamenti képviselőként. Hrojszman közkedvelt polgármester volt, és népszerű intézkedéseket vezetett be, például ingyen wifiszolgáltatást biztosított a város villamosain. Élete és karrierje mindvégig szülővárosához kötötte a fiatal politikust, aki 2014-ben, Viktor Janukovics államfő megbuktatása után került Kijevbe, s lett a kormány regionális fejlesztésekért felelős minisztere. Később parlamenti elnökké választották. Porosenko állítólag már akkoriban kormányfőnek akarta Hrojszmant, de a politikai alkudozások akkor ezt nem tették lehetővé. A kijevi politológus, Anatolij Oksztyuk a Deutsche Wellének nyilatkozva Porosenko jobbkezeként jellemezte Hrojszmant, aki „rugalmas és megbízható”. Mások okos tárgyalónak tartják, és dicsérik konfliktuskezelési képességeit. Miniszterelnöki megbízatása akkor vált lehetővé, amikor a korrupcióval vádolt, a reformok lassúsága miatt egyre népszerűtlenebb Arszenyij Jacenyuk vezette kormány áprilisban lemondott.