A startpisztolyt Chuck Grassley iowai republikánus szenátor sütötte el, amiatt aggódva, hogy a két cég egyesülése vajon miként érinti az Egyesült Államok élelmiszer-biztonságát, mivel a mezőgazdasági szektor része Amerika kulcsfontosságú infrastruktúrájának. A politikus az egyik helyi rádiónak adott interjújában kifejtette, hogy az ügylet érdekkonfliktust okozhat, mivel a kínai állam szabályozza a biotechnológiai termékek előállítását és egyúttal tulajdonolja a vállalatot. A Syngenta termékpalettájába genetekiailag módosított növények is tartoznak, mint például a kukorica, a szója vagy a cukornád.
Tom Vilsack amerikai agrárminiszter is kételyeit fejezte ki amiatt, ahogy Kína a külföldi biotechnológiai termékeket szabályozza, mivel abban, úgymond, kevés a tudomány és sok a politika. Egyébként más kínai befektetés sem tetszik az amerikai törvényhozóknak. Februárban például tucatnyi képviselő írt levelet, szigorú vizsgálatra szólítva fel az illetékeseket, hogy a chicagói tőzsdére pályázó kínai cég milyen kapcsolatban áll a pekingi kormánnyal.
