Szinte napra pontosan egy éve támadta meg Magyarország – és külön eljárásban Szlovákia – a tavalyi uniós kvótadöntést az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága előtt. A múlt év szeptemberében az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja úgy határozott: a közösség más tagállamaiba kellene áthelyezni több mint százezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket.
A beadványok elbírálása azonban nem halad gyorsan. – A tárgyalást 2017 első negyedében tűzhetik ki, az ügy eldöntésére, az ítélet kihirdetésére csak ezután kerülhet sor – tájékoztatta lapunkat Lehóczki Balázs, a luxembourgi fórum munkatársa.
A magyar szakember szavait alátámasztja a bíróság elnökének minapi közlése. Koen Lenaerts nemrégiben Szlovákiában beszélt a kvótaperről, s kifejtette: az Európai Bíróság ügyintézése általában 12-14 hónapig tart, a kvótaper kapcsán azonban legalább fél évvel hosszabbra nyúlik az eljárás. Az akár az unió jövőjét is befolyásoló ítéletre így húsz hónapot is várni kell majd. A bírósági vezető hozzátette, hogy jelenleg a különféle beadványok lefordításával foglalkozik a fórum. Luxembourgban ugyanis a francia számít a munkanyelvnek, így minden fontos iratnak rendelkezésre kell állnia ezen a nyelven.
A kvótaperben tavasszal minden uniós ország lehetőséget kapott rá, hogy kifejtse álláspontját. Az új lengyel kormány március közepén kapcsolódott be, fellépésével Magyarország és Szlovákia érveit erősítette. A honi kormányzat ezt úgy értékelte: erős visegrádi együttműködés alakult ki ez ügyben is. Persze a másik oldalon is felsorakoztak tagállamok. A migránsok szétosztásáról szóló határozat mellett elsőként Görögország emelt szót, majd csatlakozott Olaszország és Németország. A kvótákért foglalt állást Svédország, a merényletek tépázta Franciaország és Belgium, az Európai Bizottság, s Luxemburg is.