A történet az észak-karolinai Charlotte városában kezdődött, ahol egy tavaszi döntés szerint mindenki a saját belátása szerint használhatja a mosdókat, azaz ha egy férfi nőnek érzi magát, nyugodt lelkiismerettel besétálhat a női vécébe. Észak-Karolina vezetése azonban nem nézte jó szemmel a közintézményekre, szállodákra, éttermekre és a munkahelyekre is vonatkozó szabályozást, ezért a törvényhozás megtiltotta, hogy az állam területén az emberek ne a biológiai nemük szerinti mosdót használják. Az intézkedés persze hatalmas vihart kavart. Több előadó, közöttük Bruce Springsteen is lemondta észak-karolinai koncertjét. „Vannak dolgok, amik fontosabbak, mint egy rockshow, ezek pedig az előítéletek és a bigottság elleni küzdelem” – írta közleményében az előadó. De tiltakoztak a cégek is: a Paypal és a Deutsche Bank, amely diszkriminatívnak nevezte a törvényt és felfüggesztette az észak-karolinai részlegeinek létszámbővítését.
Az LMBT, azaz a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek mozgalma nyomására a kérdés hamarosan szövetségi szinten találta magát és az amerikai elnök kezébe került. A Fehér Házban egyébként már 2015 augusztusában felavattak egy nemileg semleges mosdót, így nem meglepő, hogy Barack Obama május elején rendeletben szabályozta a transzneműek jogait. Sőt, amennyiben az iskolák ellenállnak e szabályozásnak, kilátásba helyezte az állami támogatás megvonását. A konzervatív amerikaiak természetesen tiltakozásba kezdtek, a texasi vezetés pedig tíz másik állam oktatási tárcájának támogatásával panaszt nyújtott be. „Ha kell, a legfelsőbb bíróságig is elmegyünk” – nyilatkozott szerdán Ken Paxton, a texasi igazságügyi tárca vezetője, aki „társadalmi kísérletnek” minősítette az elnök politikáját.
A jelek szerint azonban a keresztény szervezetek vesztésre állnak a mosdóháborúban. A legnagyobb nehézség az ellenkampányban, hogy míg a konzervatívok a történelmi intézményekkel és Isten törvényeivel érvelnek, addig a homoszexuálisok jogaiért küzdők valós, szívszorító történetekkel kampányolnak, amelyeknek a transzneműek az áldozatai – írja a Religion News oldal. Sokan példálóznak most a melegházasságról szóló vitával, amely tavaly egy legfelsőbb bírósági döntéssel dőlt el, kötelezve az államokat az intézmény elfogadására. A tapasztalatok szerint ha egy hagyományos szemléletet kell megvédeni az LMBT-jogokkal szemben, az az előbbi szempontjából rég rossz kezdést jelent.
Ugyanakkor sokan megkérdőjelezik, hogy a törvényhozókat valóban az iskolai mosdók előtt tétován ácsorgó kisdiák sorsa foglalkoztatja, vagy csupán ez is egy jól felfújt kampányfogás a közeledő elnökválasztás előtt. „Egy politikai szenzációt látok, ami egyáltalán nem szerencsés, mert az árát a transznemű fiatalok fizetik meg” – emelte ki egy amerikai melegjogokra szakosodott ügyvéd, James D. Esseks. Arról nem is beszélve, hogy jogi szempontból is problémás, hogyan mondható ki valakiről a transzneműség. Egyes államokban könnyen lehet nemet változtatni a hivatalos okmányokon, míg máshol ezt műtéti beavatkozáshoz kötik. Az pedig, hogy a mosdók előtt igazoltassák a vécére igyekvőket, még az USA-ban is kevéssé tűnik valószínűnek.