A világ öt – deklarált – atomhatalma, az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország képviselői kétnapos konferenciára gyűltek össze tegnap Pekingben, hogy a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozásáról tárgyaljanak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját adó országok abban ugyan egyetértettek, hogy meg kell akadályozni az atomfegyverek további elterjedését, a találkozóra azonban rányomta a bélyegét a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) miatt fellobbant amerikai–orosz ellentét.
Washington ugyanis tavaly októberben azzal vádolta meg Moszkvát, hogy bizonyíthatóan új rakétarendszert fejlesztett ki és hozott létre, amely teljes mértékben megsérti a kulcsfontosságú szerződést, amely 30 éven át őrizte a NATO, partnerországai és az egész világ biztonságát, ezért Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy kilép a szerződésből, amennyiben Oroszország február 2-ig nem tesz eleget az amerikai elvárásoknak.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes tegnap úgy fogalmazott, a politikai akarat hiánya miatt továbbra is mindkét oldalról sok kérdés merül fel. Az amerikai delegációt képviselő Andrea Thompson államtitkár nyitóbeszédében ugyanakkor bírálta Kínát és Oroszországot, illetve felszólította őket, hogy tegyék átláthatóbbá atomprogramjukat, ez pedig minden bizonnyal tovább fokozta a feszült helyzetet. Sajtóértesülések szerint azonban az amerikai és az orosz delegáció még Pekingben asztalhoz ül, hogy az INF jövőjéről tárgyaljon.