A Ramadán az iszlám naptár szerinti kilencedik hónap, aminek lényege a böjtölés, illetve a jótékonykodás a hithű muzulmánok körében. Viszont ennek van egy dzsihadista magyarázata is: az írások szerint 624-ben ekkor vívta Mohamed próféta a badri csatát egy mekkai, többistenhívő túlerővel szemben, ennek során Allahhoz imádkozva sikerült győznie. Erre hivatkoznak a dzsihadisták is – fejtette ki Horváth-Sántha Hanga.
Rámutatott: ez alapján pedig világossá válnak a párhuzamok napjainkkal is: az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció már három éve folytatja a légitámadásokat az Iszlám Állammal szemben Szíriában és Irakban is, ezen kívül idetartoznak a Moszul és Rakka visszafoglalására indított hadműveletek. A híveiket pedig a középkori narratívákkal buzdítják öngyilkos merényletekre.
Az ő narratívájukban jó cselekedet a terror
Ráadásul az a hit él a Ramadánnal kapcsolatban, hogy az ebben a hónapban véghezvitt jó cselekedetek megsokszorozódnak majd haláluk után, sajnálatos módon a dzsihadisták értelmezésében a terrorista merényletek is beletartoznak ebbe. Ehhez kapcsolódóan pedig a közösségi médiában és egyéb kommunikációs eszközökkel terjeszthették a híveik a között például a kivégzéseket és egyéb erőszakos cselekedeteket – magyarázta.
Horváth-Sántha Hanga arra is felhívta a figyelmet, hogy ha visszatekintünk az elmúlt két évre, akkor messze a böjti a hónap a legvéresebb az iszlamista és dzsihadista merényletek tekintetében.
Új kategória született
A szakértő éppen egy tanulmányon dolgozik, amely a radikalizálódással is foglalkozik. Ezzel kapcsolatban elmondta, az ő következtetése az elmúlt időszak terrortámadásival kapcsolatban, hogy az Európában az elmúlt két évben merényletet elkövetők 85-90 százaléka volt első-, másod- vagy harmadgenerációs bevándorló, általában vagy közel-keleti, de inkább észak-afrikai háttérrel. A tavaly stockholmi merénylet kapcsán pedig egy új kategória is megjelent: az elutasított menedékkérők, akik valamikor az Európába tartó útjuk során radikalizálódtak.
Következtetésként: ugyanúgy fennmaradt az a veszély, amit a másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók radikalizálódása jelent, ez a folyamat jelentősen felgyorsult, emiatt pedig sokkal nehezebb az elhárító szerveknek észlelniük. Azt is láthatjuk, az internet még mindig a legnagyobb táptalaja ennek a típusú toborzásnak.
A vezető kutató szerint figyelembe kell venni azt, hogy hol van a közösségeknek ebben a szerepe. Tehát volt olyan eset, amikor minden külső tényező adott volt a beilleszkedéshez: egyetemi tanulmányokat folytatott, beszélte a nyelvet, ott született, édesanyja és édesapja is dolgozott. Ennek ellenére fiatalabb korában mégis elérték az illetőt ezek a radikális eszmék, amikkel szemben fogékonynak bizonyult. Emiatt nehéz ennek a megelőzése és nem szabad csak szekuláris szemmel vizsgálni a merényleteket, mert akkor nem érthetjük meg teljesen ennek a hátterét – mondta el a szakértő.
A hitszónokon nagyon sok múlik
Hozzátette: nagyon régóta napirenden van a kérdés, hogy a hitszónokokat nagyobb kontroll alá kellene-e vonni, ugyanis a dzsihadisták életében az egyik közös találkozási pont, hogy találkoznak ezekkel a vallási személyekkel. Sajnos azok a nyugat-európai tapasztalatok ezzel kapcsolatban, hogy többek között azok az imámok, akik ilyen toborzó tevékenységet folytatnak, valamint egyértelműen nem nyugati értékeket prédikálják a híveiknek, ők nagyon jól tudják, hol húzódnak a törvényi határok.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb országban nincsen imámképzés, emiatt a muzulmán közösségek arra vannak szorítkozva, hogy kintről érkező fogadjanak be. Nekik pedig fogalmuk sincsen, hogy milyen problémákkal néznek szembe azok a közösségek.