Az angol közjog értelmében a házasságot követően a feleség automatikusan felveszi férje nevét és azzal együtt társadalmi rangját is. Nincs ez másképp a királyi családban sem: a feleség minden esetben a férj nevét viseli. Példaként hozható fel a kenti Mihály brit királyi herceg és feleségének története: Marie Christine von Reibnitz ugyanis az 1978-ban megtartott esküvő után egyszerűen csak felvette férje címének női formáját, azaz királyi felsége Kent hercegnője lett. A közelmúltban is találhatunk erre példát, méghozzá a világszerte rendkívül népszerű Katalin és Vilmos esetét, Katalin ugyanis az esküvőt követően automatikusan elnyerte férje titulusának női formáját, azaz Cambridge hercegnéje lett.
Hogyan lehet akkor, hogy II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp edinburgh-i herceg (képünkön) sosem emelkedett királyi rangra? A választ a nagyon szigorúan szabályozott brit királyi etikett adja meg, amely egy teljesen más forgatókönyvet határoz meg arra az esetre, ha a trón női uralkodója házasodik. Az udvari szabályok ebben az esetben ugyanis azt mondják ki, hogy ha a nő címe magasabb, mint a férjéé, akkor megtartja saját titulusát, ez viszont nem emeli automatikusan azonos rangra a férjet.
A királyi pár 1947-ben esküdött egymásnak örök hűséget, majd Erzsébet édesapjának, VI. György királynak 1952-ben bekövetkezett halálakor az addig Edinburgh hercegnője címet viselő Erzsébet elhagyta férjétől „kapott” titulusát – mivel király nem viselhet egyszerre több címet –, hogy az Egyesült Királyság uralkodója legyen. Fülöp egyébként egészen az esküvőig görög és dán királyi herceg címeket viselt, azonban a frigy létrejöttéhez ezekről le kellett mondania, hogy brit állampolgárrá válhasson. Az esküvő előtti napon maga VI. György adományozta a „királyi fenség” megszólítást Fülöpnek, majd az esküvő reggelén az Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich bárója nemesi címekkel is megajándékozta.
Erzsébet és Fülöp egyébként idén ünnepli házasságuk 70. évfordulóját, amely példa nélküli évforduló a monarchia történetében. A görög Korfu szigetén született agg herceg – aki a héten jelentette be, hogy kötelezettségeit elhagyva nyugdíjba megy, azaz visszavonul a nyilvánosság elől – több rekordot is megdöntött a Buckingham-palotában. Ő ugyanis az angol-brit monarchia 1200 éves történetének legidősebb királyi családtagja, és egyúttal a leghosszabb ideje „szolgáló” uralkodói hitves. Fülöp sok áldozatot hozott a házasságáért és a királyi családért: ígéretes haditengerészeti karriert hagyott maga mögött egyik pillanatról a másikra.
A hercegnek ráadásul a királynő férjeként semmilyen alkotmányos szerepe vagy jogköre nincs, állami ügyiratokba – Erzsébettel ellentétben – nem tekinthet bele, és formailag saját feleségének alattvalója. Mindazonáltal Fülöp sosem bosszankodott „rangonaluliságán”, az egyetlen, amit nehezen viselt, hogy még a gyermekei sem az ő nevét viselik. Levéltári források szerint a herceg Erzsébet megkoronázása után szerette volna elérni, hogy a királyi ház vegye fel a Mountbatten vagy az Edinburgh nevet, azonban ezt Winston Churchill, II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke megakadályozta, így a királyi család megtartotta a Windsor-ház nevét.